Egyre népszerűbb a kertészkedők körében a hortenzia.
Igényel némi ismeretet és körültekintést a nevelése, azonban ha ezek megvannak, cserébe pompás virágokkal kápráztat el. Vértesi Andrea gyönyörű, virágzó hortenziabokrokkal büszkélkedhet, azonban ez nem volt mindig így. Az évek során szerzett tapasztalatait osztja meg most velünk, valamint teljes részletességgel bemutatja azt is, hogyan lehet különböző tartósítási eljárásokkal hosszú ideig megőrizni a virágok szépségét.
Tíz éve van kertünk. Mindig is szerettem volna hortenziát, de az első próbálkozásaim kudarccal végződtek, nem maradt meg egyetlen elültetett tő sem.
A megfelelő hely kiválasztása és a teleltetés
Öt évvel ezelőtt aztán úgy döntöttem, nem ültetem ki őket a kertbe, csak nagyobb cserepet kapnak, laza tőzeges savanyú földet és próbáltam a teraszon a legmegfelelőbb helyet megtalálni a számukra.
Késő ősszel, amikor leveleik már lehullottak, a télikertben várták a tavaszt 5-10 fokon, havi egyszeri minimális öntözés mellett. A fagyok elmúltával már levelekkel és virágbimbókkal tele tettem ki őket a szabadba.
Amikor már eléggé megerősödtek, a 2-3 éves töveket a végleges helyükre kiültettük szabadföldbe, az igényeiknek megfelelően.
Olyan helyre ültettük őket, ahol szűrt napfény, illetve csak reggeli, délelőtti nap éri őket. Ezeket a több éves töveket nem takargatjuk télen, bírják a fagyot.
A hortenzia gondozása
Tavasztól őszig kifejezetten hortenziáknak való tápoldatot keverünk heti egy alkalommal a locsolóvízbe, ami lehetőleg lágy eső- vagy kútvíz, mivel a klórra érzékeny. Ha tehetem, a kora reggeli órákban öntözöm a tövét, nagy forróság idején este és reggel is.
Kártevőjével a spanyol csigán kívül én még nem találkoztam, viszont figyelni kell a leveleit, mert azok elváltozásai hiánybetegségre utalhatnak (pl. vashiány).
Évről évre nagyobb virágfejekkel ajándékoznak meg minket, kertünk legszebb ékességei.
Majd jött a gyűjtőszenvedély...
A sikeren felbuzdulva hortenziafajták gyűjtésébe kezdtünk. Vettünk növényt kertészetben, piacon és növénykiállításon is. Van cserjés hortenziánk fehér és rózsaszín virággal, kerti, tölgylevelű, kúszó, duplaszirmú és a legújabb szerzemény a bugás hortenziafa. A magasra növő fehér cserjés hortenzia jól mutat alacsonyabb színes virágú bokrok, parkrózsa, levendula társaságában.
A hortenzia elnyílt virágai hasznosíthatók
Nálunk az elnyílt virágok sem a kukában végzik, fajtától függően próbálom őket konzerválni. A cserjés és a kerti hortenzia alkalmas a leginkább a szárításra: a virágfejeket szárukkal felfelé jól szellőző árnyékos helyen fellógatva, vagy vázába téve kicsi vízbe állítva hagyom, hogy az elpárologjon és a virág leszáradjon. Ennek a módszernek a hátránya, hogy törékeny lesz, ezután nehéz vele dolgozni, ha például koszorút szeretnénk vele dekorálni. Ezért ekkor a levágott virágot még frissen drótozom rá az alapra és azon hagyom megszáradni. Szépen szárad így akkor is, ha szorosan, tömötten teszem egymás mellé a fejeket. A színe persze megfakul a szárítás során, de ez a hortenziának még jól is áll, ódon, régies hangulatot áraszt.
Van egy másik módszerem is a tartósításra. Ebben az esetben glicerin és forró víz 1:2 arányú keverékébe állítom a szárukon behasított virágfejeket néhány napra. Ezzel a módszerrel a virág nem zörgősre szárad, hanem gumiszerű, rugalmas lesz.
Nehéz pontosan megítélni, mikor a legalkalmasabb levágni a virágokat: a cserjés hortenziánál akkor, amikor a fehér virágzat zöldre változik, a kerti esetében mikor a szirmok kezdenek összehúzódni, de még nem barnulnak.
A tartósított virágokat felhasználhatjuk dekorációk, csokrok, koszorúk díszítésére, de önmagában tálra, vázába helyezve is nagyon mutatós. Mivel porosodik és az idő során veszít színéből, évente cseréljük.
