Bemutatjuk, hogyan kell bánni a komposzttal ahhoz, hogy gyorsan megérjen és tápanyagban dús talajt alkosson.
Rétegesen rakjuk a komposztálót! Célszerű minden anyagot felaprítani. Erre a célra különböző teljesítményű, elektromos meghajtású gépek állnak rendelkezésre; ezek közül az igényesebbek már a vastagabb gallyakat is felaprítják, és ezzel meggyorsítják a komposzt korhadását, érését. A mikroorganizmusok ugyanis nagyobb vágási felületen tudnak az anyag belsejébe behatolni. Az érési folyamat első szakasza három-négy hónapig tart; ez alatt az anyag az oxigén jelenlétében lezajló korhadás következtében 60-70 °C fokra felmelegszik, a benne levő káros mikroszervezetek elpusztulnak, a gyommagvak pedig elvesztik a csíraképességüket. Az érés mentetét gyárilag készített komposztérlelő vegyülettel lehet némileg felgyorsítani.
Ez idő után a komposztot alaposan át kell keverni és lehetőleg 10-15 mm lyukbőségű rostán átengedve az el nem bomlott anyagokat külön célszerű választani. A porszáraz komposztot ajánlatos alaposan megöntözni.
Ha azt észleljük, hogy a komposzt között cserebogár pajorok, drótféreg, százlábú, vagy más talajlakó rovar szaporodott el, akkor keverjünk a komposzt anyagába talajfertőtlenítő (Galition, Basudin) szert is.
A második érlelési szakasz 6-7 hónap alatt fejeződik be, de az alsó réteg előbb „érik meg", ezért már korábban fel lehet használni. Az érett komposzt homogén, aprószemcsés, barna színű, szagtalan, könnyen kezelhető anyag, amelyet bármilyen növényállomány talajának javítására fel lehet használni.
Minthogy - a jelentékeny humusztartalma mellett - viszonylag kevés növényi tápanyagot tartalmaz, ezért a hatását az aktuális műtrágyák kiszórása számottevően fokozza. A giliszták a komposztban is hasznosak, mert keverik az érőfélben levő anyagot és elősegítik annak a teljes elkorhadását.
