Benépesül az ablakpárkány.
Van, aki tél végén már olyan türelmetlen, hogy minél előbb neki szeretne kezdeni a magvetésnek. Jó megoldás lehet ez, ha akad olyan helyisége vagy világos ablakpárkánya, ahol palántákat tud nevelni addig is, amíg megérkezik az igazi tavasz.
A vetésnek számos technikája, lehetősége létezik, ezek többnyire meggyorsítják vagy egyszerűsítik a folyamatot. A palántanevelés igen elterjedt a hobbikertészek körében. Aki viszont nem tud élni ezzel a lehetőséggel, később közvetlenül szabadföldbe szórhatja a magokat.
Sorakozó az ablakpárkányon
Palántanevelés esetén már februártól vethetjük a magokat valamilyen tenyésztőedénybe, hogy a csírázást elősegítsük. Használhatunk vetőtálcát, kis tőzegpárnácskákat, de akár földdel töltött cserépbe, joghurtos pohárba, tojástartóba is szórhatjuk a magokat.
Amikor a kis magoncok megfelelő nagyságot érnek el, kiültetésre kerülnek a palánták. Tavasszal – főként a fagyosszentek elmúltával, május közepétől – érdemes kiültetni őket. Ezek a növények jelentős előnyre tesznek szert azokhoz képest, amelyeket csak ilyenkor vetünk el az ágyásba.
Ügyeljünk arra, hogy nem csak a megfelelő előkészítés fontos a magvetés előtt, de a további gondozás is. A magvetést állandóan nedvesen kell tartani, ez szükséges a csírázáshoz. Öntözéskor figyeljünk arra, hogy a magokat ne mossa el a víz, célszerűbb inkább finoman permetezni őket. A levegő nedvességtartalmát növelhetjük, ha a magvetést beborítjuk egy fóliával, de ebben az esetben ügyelni kell a rendszeres szellőztetésre is!
Közvetlenül a földbe
A zöldségmagokat fajtól, fajtától függően áprilisban vagy májusban közvetlenül szabadföldbe is vethetjük (mindig olvassuk el a tasakokra írtakat!). Az apró, finom kis vetőmagok könnyen elrejtőznek a tasakban is, nehezebb őket vetni. A magvetést egyszerűsíthetjük, ha a magokat kétszer annyi finom homokkal keverjük el. Amennyiben ágyásba vetünk, célszerű sorokban tenni azt, így később könnyebben áttekinthető, hogy hol mi nő, és egyszerűbb lesz a gyomokat is felismerni és kihúzgálni.
