Az óriás sünkaktusztól kezdve egészen a szobai futókáig sok olyan növény van, amely még a kertésznél is feledékenyebb, ha az itatásról van szó. Ha kimarad egy alkalom, nem fognak sivalkodni...
Szereted a szobanövényeket, de gyakran elfelejted megöntözni őket? Ha ez a helyzet, itt egy kis összeállítás azokról a nagyszerű növényekről, amelyek nagylelkűen elnézik nekünk a szórakozottságunkat. Cikksorozatunk első része.
A szobai körülmények gyakran igen nagy megpróbáltatást jelentenek a növények számára, különösen télen, amikor az alacsony páratartalom miatt gyorsan kiszárad a földjük. A siker érdekében olyan szobanövények után nézzünk, amelyek jól tűrik a vízhiányt. Lehetőleg nagy cserépbe ültessük őket; minél kisebb a cserép, annál gyorsabban kiszárad a földjük.
Muskátli
A kertben virágágyi növényként nevelt, igen népszerű muskátli (Pelargonium spp.) kiváló szobanövény is egyben, napos ablakba állítva egész évben virágzik. Számos színváltozata ismert, úgy mint a piros, rózsaszín, fehér vagy narancs, de léteznek olyan változatok is, amelyeken többszínű virágok nyílnak. Választhatunk olyat, amelynek a levelei kellemesen illatosak. Mindettől függetlenül a legtöbb muskátlifajta júl tűri, ha egy-két öntözés kimarad. Kedveli a napfényt, és akár tömött bokorrá is fejlődhet. Bővebben a muskátliról >>
Óriás sünkaktusz
Az óriás sünkaktusz (Echinocactus grusonii, lásd a legfelső képen) természetes élőhelyén, Mexikóban a táj elmaradhatatlan része, nálunk pedig nagyszerűen tartható szobanövényként. Aranysárga, szúrós tüskék védik. Nem igényes növény, lassan növekszik, idővel akár a 30 cm-es magasságot is elérheti. Fényigénye nagy.
Buzogányfa
A buzogányfa vagy elefántláb (Beaucarnea recurvata) hosszú, keskeny leveleket növeszt, amelyek vastag, húsos szárának tetején egy pontból erednek. A szárak elraktározzák a nedvességet, így különösen ajánlott olyan kertésznek, aki időről időre elfelejt öntözni. A buzogányfa optimális körülmények között idővel akár 3 méter magasra is megnőhet, szobanövényként tartva azonban nem kell ilyen méretekkel számolnunk. Kevés fénnyel is beéri, de az erős napfényt is jól viseli.
Pozsgafa
A pozsgafa vagy majomfa (Crassula ovata) közkedvelt örökzöld pozsgás növény. Évekig is elélhet, ezalatt terebélyes bokorrá fejlődik. Vastag, húsos, fényes levelei képesek a vizet tárolni, így elég akkor megöntözni, ha a földje már kiszáradt. Az erős fény az ideális számára.
Sivatagi rózsa
A sivatagi rózsa, más néven palackfa (Adenium obesum) a legmutatósabb virágzó pozsgások közé tartozik. Szára szürke, vastag, sötétzöld levelei bőrszerűek, tavasszal nyíló virágai élénkpirosak, rózsaszínűek vagy fehérek. Csak akkor locsoljuk meg, ha a földje kiszáradt. Kedveli az erős napfényt és akár másfél méter magasra is megnőhet.
Aloé
A szúrós, fogazott élű levelekkel megáldott, kékesszöld aloé (Aloe vera) közkedvelt pozsgás növény, amely sok kertész otthonát hódította meg különleges képességével: nedve bőrnyugtató hatású, valamint segíti a kisebb égési sérülések gyógyulását. Lassú növekedésű növény, amely végül az 1 méteres magasságot és szélességet is elérheti. Kedveli az erős napfényt. Termeld meg saját aloédat!
Szágópálma
A lassan növő szágópálma vagy cikász (Cycas revoluta) igen népszerű szobanövénnyé lépett elő, mindenekelőtt azért, mert viszonylag igénytelen, és jól harmonizál a legkülönfélébb lakásdekorációs összeállításokkal. Sötétzöld, bőrszerű levelei akár 1 méter hosszúra is megnőhetnek a korosabb növényen. A közepesen erős, erős napfényt kedveli.
Szobai futóka
A szobai futóka (Epipremnum aureum) az egyik leggyakoribb szobanövényünk, és ez nem csoda. Gyors növekedésű, indaszerű szárain fényes, zöld vagy tarka levelek nőnek. Jól tolerálja a gyenge fényviszonyokat is, és nem bánja, ha a földje időnként kissé kiszárad. Szárai több méter hosszúra is megnőhetnek.
Pompás tőrózsa
A pompás tőrózsa (Haworthia fasciata) szemet gyönyörködtető, fehér csíkokkal tarkított, sötétzöld levelű pozsgás növényke, amely tökéletesen mutat az ablakpárkányokon. Egyedülálló alakja és mintázata illik a legmodernebb lakásdekorációkhoz is. Ez az egyszerűen karban tartható növény általában nem nő 30 cm-nél magasabbra.
