Március elején minden kertész ugyanazt érzi: süt a nap, enyhe a levegő, ideje vetni. A hőmérő délután 14–16 °C-ot mutat, a kabát lekerül, a magtasak előkerül. A talaj azonban egészen más történetet mesél. A felszín alatt gyakran még csak 4–6 °C van. És ez a néhány fok valóban számít. A vetés sikere nem a levegőben, hanem a talajban dől el.
Miért nem elég a levegő hőmérséklete?
A növények gyökere a talajban él, nem a levegőben. A csírázás folyamata a talaj hőmérsékletétől függ: a mag vízfelvétele, az enzimatikus folyamatok, a sejtosztódás mind hőmérséklet-érzékeny mechanizmusok.
Egy napos márciusi délután megtévesztő lehet. A levegő gyorsan felmelegszik, de a talaj – különösen kötöttebb, nedvesebb szerkezet esetén – lassan reagál. Az éjszakai lehűlés pedig visszahúzza a felső réteg hőmérsékletét. A levegő hőmérséklete hangulatot jelez. A talaj hőmérséklete biológiai realitást. Ha túl hideg földbe vetünk, a mag nem feltétlen pusztul el, de hosszan várakozik. Ezalatt nő a gombás fertőzések és a magrothadás kockázata.
Hogyan mérjük helyesen a talajhőmérsékletet?
A mérés meglepően egyszerű, mégis ritkán alkalmazott gyakorlat.
1. Használjunk talajhőmérőt.
Egy egyszerű, szúróhőmérő elegendő. A konyhai húshőmérő nem ideális, mert nem a talajviszonyokra kalibrált.
2. Mérési mélység.
A vetési mélység a mérvadó. Apró magvaknál 2–3 cm, borsónál, babban 4–6 cm.
3. Időzítés.
Ne délben mérjünk. A leginformatívabb adat a reggeli, kora délelőtti hőmérséklet, amikor a talaj a leghidegebb állapotban van.
4. Ismétlés.
Egyetlen mérés nem trend. Legalább 2–3 egymást követő napon mérjünk.
A cél nem a pillanatnyi csúcsérték, hanem az átlagos, stabil talajhőmérséklet.
Mely növény mennyit igényel?
A csírázási küszöbértékek között jelentős különbségek vannak.
- Spenót: 4–6 °C
- Retek: 5–7 °C
- Saláta: 5–8 °C
- Borsó: 6–8 °C
- Sárgarépa: 7–10 °C
- Csemegekukorica: 10–12 °C
- Bab: 12–14 °C
A különbség néhány fok – de ez a különbség a kelés gyorsaságában és egyenletességében drámai lehet. Hideg talajban a bab például hetekig mozdulatlan maradhat, majd részben ki sem kel.
Vetési döntések talajhő alapján
A talajhőmérséklet-mérés nem pusztán adatgyűjtés. Konkrét döntéseket alapoz meg. Ha a talaj tartósan eléri az adott növény csírázási minimumát, vethetünk. Ha csak nappal melegszik fel, de éjszakánként visszahűl, érdemes várni. A túl korai vetés gyakran nem hoz valódi előnyt. A később, de melegebb talajba vetett mag gyorsabban és egyenletesebben kel, így végül utoléri vagy meg is előzi a korai próbálkozást.
A kertben nem az számít, ki vet először, hanem az, ki vet jó körülmények közé.
Talajtípus és fekvés – a rejtett tényezők
A homokos talaj gyorsabban melegszik, de gyorsabban is hűl. A kötött, agyagos talaj lassabban reagál, viszont stabilabb hőmérsékletet tart. A déli lejtésű ágyások előbb elérik a vetési küszöböt, míg az árnyékos, északi fekvésű területek késnek. A talajhőmérséklet tehát nemcsak naptár, hanem mikroklíma kérdése is.
Geek, de hasznos
A talajhőmérő nem látványos eszköz. Nem olyan romantikus, mint a vetés pillanata. Mégis, a legprofibb kertészeti döntések egyik alapja. Aki mér, az nem találgat. És március elején ez a különbség sokszor hetekben mérhető.
