Kígyófű, sárkányfű, estragon néven illetik világszerte a tárkonyt, amelynek termesztését bemutatjuk, felhasználását pedig fotókon tárjuk a fűszerek kedvelői elé.
A tárkony (Artemisia dracunculus) mediterrán, közép-ázsiai származású, az ürömfélékkel rokon gyógy- és fűszernövény. Évelő, 60-80 cm magasra növő, vékony hajtású, de szapora, terjedő tövű fűszer, könnyen elnyomja alacsonyabb társait. Érdemes ezért hasonlóan helyigényes, termetes növény - pl. lestyán - mellé ültetni vagy neveljük konténerben.
Tárkony a kertben
Mivel annyira nem elterjed a használata, egy családnak bőven elég, ha egy vagy két tövet ültet kora tavasszal 30-40 cm tőtávolságra. A tövek 3-4 év alatt elöregedhetnek, ekkor tőosztással vagy dugványról szaporíthatjuk. Fény- és melegigényes, ezért védett helyre ültessük, száraz nyarakon néha locsoljuk. Származása miatt a hidegebb teleken visszafagyhat, ezért késő ősszel hajtásainak visszavágása után a töveit takargassuk be.
Leveleit, fiatal hajtáscsúcsait egész évben gyűjthetjük. Érdemes még frissiben felhasználni, szárítva sokat veszít aromájából. Tartósítsuk inkább fagyasztva vagy ecetbe áztatva. A fűszer íze erősen aromás, ánizsos, csak óvatosan használjuk.
Tárkonyecet Kaldeneker György konyhájából, a recept itt található.
Tárkony a konyhában
A francia konyha kedvelt fűszere. Levelét mártásokhoz, sültekhez, salátákhoz, levesekhez és főzelékekhez is használhatjuk. Fűszervajhoz, halakhoz is finom, valamint ecet aromásítására is alkalmas, borecetbe áztassuk néhány hétre. Eleink sárkánynövénynek tartották, amellyel mérges harapásokat lehet gyógyítani, erre utal a latin neve is.
Tárkonyos répapüré Kaldeneker György konyhájából, a recept itt található.
Tárkony a patikában
Gyógyhatása vesetisztító, epehajtó, korábban féregirtásra is ajánlották. Enyhe vérnyomáscsökkentő hatással is bír, de hosszan tartó fogyasztása ártalmas lehet.
