A csalán rég nem haszontalan gyom csupán!
A gyomnövények egyik jellemző tulajdonsága a gyors elszaporodásra való képesség. Ezért sok kertész csak nyűgként tekint a legtöbb gazra, amelyektől meglehetősen körülményes dolog megszabadulni. Vannak azonban, akik felismerve az egyes gyomokban rejlő lehetőségeket, ingyen ajándékként tekintenek azokra. Ilyen többek között a nagy csalán (Urtica dioica), amelyet napjainkban már nem csupán irtandó gyomként tartunk számon. Amellett, hogy a gyógynövényként is jó hasznát vehetjük, trágyát is előállíthatunk belőle a kerti növényeink táplálására.
A csalánból készült trágya csupa olyan tápanyagot (ásványi anyagokat, flavinoidokat, esszenciális aminosavakat, fehérjéket és vitaminokat) tartalmaz, amelyek az emberi szervezet számára is hasznosak. A csalánból készült növényi trágya az alábbiakat tartalmazza:
- klorofill
- nitrogén
- vas
- kálium
- réz
- cink
- magnézium
- kalcium
Ezek a nyomelemek, valamint az A-, B1-, B5-, C-, D-, E- és K-vitaminok együtt teszik a csalán levét oly hatásos immunerősítő szerré a kerti növények, nem különben az emberi szervezet számára.
Hogyan készül a csalánból folyékony trágya?
A csalánból erjesztett trágyalé igen hasznos a növényeink számára. Létezik egy gyors, illetve egy időigényesebb eljárás is a csalánlé előállítására. Mindkettőhöz szükség van természetesen a tavaszi hónapokban frissen szedett csalánra. Csalánszedéskor mindenképpen viseljünk kerti kesztyűt. Forgalmas út mellől semmiképp ne szedjünk csalánt, mivel szennyezett lehet.
Gyors módszer
A csalánlé gyors elkészítésekor kb. 30 g csalánt 250 ml vízben forraljunk fel. Főzzük kb. 20 percig, majd szűrjük le. A csalán levelét és szárát a komposzthalomra dobhatjuk. A leszűrt levet hígítsuk 1:10 arányban, és ezzel már készen is áll a kertben felhasználható folyékony trágya. Ez a gyors módszer kevésbé látványos eredménnyel kecsegtet, mint a következő módszer.
Időigényes módszer
Csalánból kerti trágyát előállíthatunk úgy is, hogy megtöltünk egy nagy méretű befőttes üveget vagy vödröt a csalán levelével és szárával úgy, hogy a lomb legyen alul. Helyezzünk rá súlynak egy téglát, követ, vagy ami kéznél van, majd öntsük fel vízzel. A tartályt háromnegyed részben töltsük meg vízzel, hogy az erjedés során keletkező hab ne fusson ki.
Ha egy mód van rá, a művelethez klórmentes vizet, például összegyűjtött esővizet használjunk. A vödröt állítsuk egy közepesen napos helyre, lehetőleg a háztól minél távolabb, mivel az erjedési folyamat bizonyos kellemetlen szaghatásokkal járhat. Az elegyet hagyjuk erjedni 1-3 héten keresztül, egészen addig, amíg a buborékképződés abbamarad. Közben pár naponta kevergessük meg.
A kész csalánlé felhasználása
Végezetül szűrjük le a kész folyadékot. A kerti növényeink meglocsolásához hígítsuk vízzel 1:10 arányban, illetve, ha közvetlenül, levéltrágyaként szeretnénk alkalmazni, 1:20 arányban. A hígítatlan lé kiváló bio herbicidet képez, továbbá a komposztra locsolva elősegíti a gyorsabb lebomlást.
Amikor a csalánlevet folyékony trágyaként használjuk, ne feledjük, hogy egyes növényeknek, például a paradicsomnak vagy a rózsának nem kedvez a csalánlé magas vastartalma. A csalánból készült trágyát elsősorban a dús lombú, illetve a kifejezetten tápanyagigényes növényeinken alkalmazzuk. A legjobb, ha óvatosságból először csak kisebb koncentrációban juttatjuk ki a csalánlevet.
Csalánból tehát házilagos körülmények között is könnyen, egyszerűen állíthatunk elő folyékony trágyát akár minden tavasszal. Ráadásul a trágyalé elkészültével a növényi maradványok komposztálhatók, további hasznot hozva ezzel a kertésznek.
