Érzékeny szépség.
A pikkelyvirág (Vriesea) Közép-és Dél Amerika trópusi esőerdejeiből származó broméliaféle. A kereskedelemben általában több faj hibridjeivel találkozunk.
Mi az a lángoló kard valójában?
A pikkelyvirág kb. 50-70 cm magasra nő, és 30-40 cm szélesre. Levelei tömött, tölcsér alakú rozettába rendeződnek. A természetes élőhelyén epifitonként él, azaz a fák lombjában növekszik, a táplálékot és a vizet a levegőből nyerve.
Húsos levelei kard alakúak és kissé túlnyúlóan, egyenesen nőnek. Egyszínű zöldek, de tarkák, csíkosak is lehetnek, a fajtától függően. Intenzív színű, fényes, kard alakú fellevelei miatt kapta a „lángoló kard” elnevezést. Ezek élénk, szinte rikító sárga, narancs vagy piros árnyalatokban pompáznak, de akadnak új fajták fehér, lila és rózsaszín színben is. A valódi virágok jelentéktelenek, kicsik és rövid életűek A virágzási időszak márciustól májusig tart, de a szép fellevelekben helyes tartás mellett akár fél évig is gyönyörködhetünk.
Világos helyre tegyük
Szobanövényként egész évben világos, meleg helyet igényel a házban. A levegő nedvességtartalma legyen legalább 60 %-os. A közvetlen napsütést csak télen viseli el. Ügyeljünk arra, hogy a talaj és a szoba hőmérséklete ne menjen 18 °C alá.
A fajtától függően, normál virágföldet, vagy savas közeget igényel, pl. rododendronföldet. Fontos, hogy a talaj jó vízáteresztő, laza legyen.
Az öntözéshez mészszegény, szobahőmérsékletű vizet használjunk. Ne csak a talajt nedvesítjük, öntsünk a levéltölcsérbe is vizet, a téli hónapok kivételével. Tavasztól őszig 1-2 hetente virágos növények tápoldaltával kezelhetjük (fél adagot alkalmazva). Télen 4-6 hetente elegendő tápoldatoznunk.
Érzékeny a tartási hibákra
Sok pikkelylevél egyetlen szezon után meghal, a tartósabb fajtákat tavasszal átültethetjük. Visszavágni nem szükséges, a barnult, száraz hajtásokat egy éles ollóval könnyen eltávolíthatjuk.
Nagyon érzékenyen reagál az öntözési hibákra vagy a rossz elhelyezésre. Túl sok nedvesség vagy éppen száraz levegőjű szoba esetén gyorsan csúnyán színeződnek a levelei. Utóbbi esetben a levélcsúcsok is gyakran megbarnulnak. Amennyiben nem színeződnek a fellevelek, annak gyakran fényhiány az oka.
Az idősebb növények kis sarjnövényt fejlesztenek, ez az anyanövénynek kb. fele, és használható szaporításra. A növekedéshez azonban magas páratartalom és min. 25 C°-os talajhőmérséklet szükséges. A fiatal növényeket kezdetben részleges árnyékban kell tartani.
A fiatal növények fogékonyak a gombás fertőzésekre. A nedves körülmények levél- vagy gyökérrothadást okoznak. A kártevők közül főként a takácsatkák, esetenként a levéltetvek vagy a viaszos pajzstetvek okozhatnak gondot.