Augusztus 13-án normális esetben egészen más miatt aggódik a kertész, mint a hó miatt. Érik a paradicsom, színesedik a paprika, nő a tök, telnek a szőlőfürtök, a locsolókanna pedig még mindig gyakrabban kerül kézbe, mint szeretnénk.
A magyar időjárási feljegyzések között azonban ehhez a naphoz egy olyan történet kapcsolódik, amely első hallásra szinte elírásnak tűnik: augusztus 13-án Zircen havazást figyeltek meg.
A történeti összefoglalók az évszámban nem teljesen egységesek – van, amelyik 1948-at, más forrás 1913-at említ –, ezért a pontos dátum körül érdemes óvatosnak lenni. Maga az augusztusi zirci hóesés azonban régóta visszatérő különlegessége a hazai meteorológiai kalendáriumoknak.
És már önmagában felvet egy izgalmas kérdést: hogyan lehetséges egyáltalán hó augusztusban, amikor néhány nappal előtte vagy utána akár kánikula is lehet?
Hó augusztusban? Nem ugyanaz, mint amikor beköszönt a tél
A hóeséshez nem szükséges, hogy a talajon is tél legyen. Az számít, milyen hőmérséklet uralkodik azokban a magasabb légrétegekben, ahol a csapadék kialakul.
Ha odafent kellően hideg van, hókristályok képződhetnek. Ezek lefelé haladva melegebb levegőrétegekbe érkeznek, és többnyire elolvadnak, mielőtt elérnék a talajt. Különösen erős lehűlésnél azonban előfordulhat, hogy egy részük hóként érkezik le.
Egy ilyen esemény tehát nem azt jelenti, hogy augusztus közepén hirtelen beköszöntött a tél. Sokkal inkább egy rendkívüli légköri helyzet rövid életű lenyomata.
A hó akár néhány percig hullhat úgy is, hogy a talajon semmi sem marad belőle.
Miért éppen Zirc?
Zirc a Bakonyban, jóval magasabban fekszik az ország nagy részénél, ezért az időjárása is hűvösebb lehet az alföldi vagy alacsonyabban fekvő területekénél. A medencés fekvés és a környező hegyvidék szintén kedvezhet az erősebb lehűléseknek.
Ez nem jelenti azt, hogy a zirci kertésznek augusztus közepén hólapátot kellene tartania a paradicsom mellett. Az ilyen nyári hóesés extrém ritkaság.
Éppen ezért került be az időjárási különlegességek közé.
A hétköznapi augusztusi kertben sokkal valószínűbb, hogy a szárazság, a hőség vagy egy zivatar miatt kell aggódnunk.
Ne keverjük össze a havat a jéggel
Egy nyári zivatar után fehérbe borult kertet látva könnyű azt mondani: leesett a hó.
Pedig augusztusban legtöbbször egészen másról van szó.
A jégeső zivatarfelhőben keletkező jégdarabokból áll. A felhő erős feláramlásai újra és újra magasba ragadhatják a jégszemeket, amelyek közben tovább növekednek, majd végül lehullanak.
A hó ezzel szemben jégkristályokból épülő pelyhekből áll.
A kert szempontjából a különbség nagyon is számít. A hó puha, és rövid augusztusi havazásnál szinte azonnal elolvad. A nagy sebességgel érkező jég viszont szétverheti a leveleket, felsértheti a gyümölcsöket és letörheti a hajtásokat.
Ha tehát nyáron fehér lesz a kert, először azt nézzük meg, mi hullott.
A paradicsom rendszerint gyorsan elárulja.
Az augusztusi hideg sokkal reálisabb veszély, mint az augusztusi hó
Hóesésre gyakorlatilag nem kell készülnünk. Egy erőteljes hidegfront azonban augusztus közepén is jelentősen visszavetheti a hőmérsékletet.
A növények ezt nagyon különbözően viselik. A paradicsom, paprika, uborka, padlizsán, dinnye és tökfélék melegkedvelők. Nem szükséges fagynak lennie ahhoz, hogy a tartós hideg lelassítsa fejlődésüket.
A paradicsom például hűvös időben lassabban érik. A paprika növekedése is megtorpanhat, az uborka pedig különösen rosszul viseli a hideg talajt és az alacsony éjszakai hőmérsékletet.
Egyetlen hűvös éjszaka miatt természetesen nem kell pánikba esni. A növények többsége sokkal rugalmasabb annál, mint hogy egy augusztusi hidegfronttól feladja az egész szezont.
A derült, szélcsendes éjszaka néha hidegebb meglepetést hoz
Nem csak hidegfront után lehet meglepően hűvös a hajnal. Derült, szélcsendes éjszakán a talaj és a növényzet intenzíven kisugározza a nappal felvett hőt. Emiatt a talaj közelében jóval hidegebb lehet, mint néhány méterrel feljebb. Ez különösen mélyebb fekvésű kertekben fontos. A hidegebb levegő ugyanis sűrűbb, ezért lefelé áramlik és összegyűlhet a mélyedésekben. Innen származik a fagyzug fogalma is.
Egy kert két pontja között akár meglepően nagy hőmérséklet-különbség is kialakulhat, pedig csak néhány tíz méter választja el őket. A kert mikroklímája néha többet számít, mint a településre kiírt egyetlen hőmérsékleti adat.
Augusztusban már érdemes megismerni a kert hideg pontjait
Most még nem a fagyvédelem ideje, de kiváló alkalom a megfigyelésre. Hol ül meg legtovább reggel a harmat? Melyik ágyást éri először a nap? Hol marad tovább hűvös a levegő? Hol van mélyebben a terep?
Ezek tavasszal és ősszel nagyon értékes információk lesznek. Egy déli fal közelében például melegebb mikroklíma alakulhat ki. Egy mélyebb, zárt kertzugban viszont könnyebben összegyűlhet a hideg levegő. A következő paradicsompalánta helyét tehát néha már az előző augusztusban érdemes kiválasztani.
Ne takard be automatikusan a növényeket egy hűvösebb éjszaka miatt
Ha az előrejelzés egyszerűen csak hűvösebb éjszakát mutat, nem szükséges azonnal fátyolfóliába csomagolni az egész veteményest. A takarás elsősorban akkor válik fontossá, amikor valóban fagyveszély van. Augusztus közepén Magyarország legtöbb részén ez rendkívül szokatlan helyzet lenne.
A túlzott takargatás ráadásul új problémákat teremthet. Ha nappal rajta marad a növényeken, erős napsütésben túlmelegedhet alatta a levegő, a rosszul szellőző takarás pedig növelheti a páratartalmat. Az időjárás-előrejelzést ezért ne csak nézzük. Értelmezzük is.
A hidegfront után az öntözést is gondoljuk újra
Ha egyik napról a másikra jelentősen lehűl az idő, a növények vízigénye is csökkenhet. Hűvösebb levegőben lassabb a párologtatás, a talaj pedig kevésbé gyorsan szárad ki. Ne folytassuk automatikusan ugyanazt az öntözési menetrendet, amit a kánikulában használtunk.
Nyúljunk a földbe. Ha néhány centiméterrel a felszín alatt még megfelelően nedves, várhatunk az öntözéssel. A túlöntözött, hűvös talaj különösen a melegkedvelő növények gyökereinek nem kedvez. A locsolási naptárnál mindig pontosabb műszer a talaj.
A paradicsom most már az idővel is versenyt fut
Augusztus közepén különösen érdekes megfigyelni a paradicsomot. A növény még hozhat új virágokat, közben azonban egyre több termést kell beérlelnie. A nagyobb, már kifejlődött zöld paradicsomoknak még jó esélyük van beérni. A nagyon későn kötődő apró termések esetében viszont az idő egyre fontosabb tényezővé válik. Most még nem szükséges általánosan lecsupaszítani vagy drasztikusan visszavágni a növényt. Az egészséges lombra szükség van a fotoszintézishez és a termések érleléséhez.
A cél nem az, hogy augusztus 13-án hirtelen ősziesítsük a paradicsomot. Hanem az, hogy segítsünk neki jól kihasználni a hátralévő nyarat.
Harmatból egyre többet láthatunk
A hűvösebb augusztusi éjszakák egyik legszebb jele a reggeli harmat. Amikor a növények és más felületek éjszaka lehűlnek, a körülöttük lévő levegő vízgőzének egy része kicsapódhat rajtuk. Reggelre így apró vízcseppek ülnek a leveleken, a fűszálakon és a pókhálókon.
A látvány gyönyörű. Kertészeti szempontból azonban figyelmeztetés is. Ha a lomb sokáig nedves marad, több gombás betegség számára kedvezőbb környezet alakulhat ki. Ezért augusztusban különösen fontos a jó szellőzés és az, hogy öntözéskor lehetőleg ne este áztassuk el fölöslegesen a lombot. A reggeli napnak legyen esélye felszárítani a kertet.
Ne csak a hőmérőt nézd, a harmatpont is sokat mesél
A harmat akkor jelenik meg, amikor egy felület hőmérséklete eléri azt a szintet, amelynél a levegő már nem tudja megtartani az összes benne lévő vízgőzt. Ez a harmatpont.
Minél párásabb a levegő, annál közelebb van egymáshoz a levegő aktuális hőmérséklete és a harmatpont. Ha az éjszakai hőmérséklet megközelíti ezt az értéket, a leveleken könnyebben jelennek meg vízcseppek.
Kertésznek nem szükséges minden reggel meteorológiai számításokat végeznie. Elég, ha észreveszi, hogy a reggelek egyre nedvesebbek. A kert maga is kijelző.
A reggeli nedvesség miatt a paradicsomot is nézd át
A paradicsom augusztusban már hosszú hónapokat töltött a kertben. A lomb gyakran sűrűbb, az alsó levelek öregebbek, és egyre több betegségtünet jelenhet meg. Távolítsuk el a súlyosan beteg, elsárgult, talajt érintő leveleket, de ne essünk át a ló túloldalára. A teljes lomb hirtelen megritkítása napégést okozhat a korábban árnyékban fejlődő terméseken.
Ez ugyanaz a nyár végi egyensúlyozás, amellyel a szőlőnél is találkoztunk. Szellőzzön. De ne kopaszodjon meg.
A tökfélék lisztharmata most kezd igazán feltűnő lenni
Augusztus közepén sok kertész azt látja, hogy a cukkini, sütőtök vagy uborka levelein fehéres bevonat jelenik meg. Gyakran lisztharmatról van szó.
Nyár végén a betegség sok tökfélén szinte menetrendszerűen megjelenhet. Az idősebb növények lombja ekkor már eleve kevésbé friss, a hőmérsékleti és páraviszonyok pedig kedvezhetnek a kórokozónak. Néhány foltos levél miatt nem kell az egész növényt kidobni. A súlyosan fertőzött, elszáradó leveleket eltávolíthatjuk, miközben az egészséges lombot megőrizzük.
És megint ugyanott tartunk: augusztus közepén nem az a cél, hogy tökéletesen nézzen ki minden növény. Hanem hogy egészségesen be tudja fejezni a szezonját.
A hidegebb éjszakák az ízekre is hatnak
A nyár végi hőmérséklet-változás nem csak problémákat hoz. Bizonyos növények számára a mérsékeltebb idő kifejezetten kedvező. A nyár közepén szenvedő saláta, spenót, retek és más hűvösebb időt kedvelő zöldségek számára lassan ismét jobb körülmények alakulnak ki.
Ezért beszéltünk augusztus 11-én a másodvetésekről. A nyári kert egyik része még maximális fordulaton terem. A másikban már az őszi növények indulnak.Augusztus 13. pontosan ennek az átmenetnek a közepe.
És ha tényleg furcsa fehérség hullik az égből?
Először ne a történelmi rekordot próbáljuk megdönteni. Nézzük meg, mi történik.
Zivatar van? Valószínűbb a jég vagy valamilyen szilárd halmazállapotú záporos csapadék. Nagy lehűlés érkezett, és pelyhek úsznak lefelé? Akkor valóban különleges meteorológiai eseményt látunk.
Készítsünk fényképet, jegyezzük fel az időpontot és a hőmérsékletet. A kertészeti naplóba nem csak azt érdemes felírni, mikor vetettük el a retket. Az igazán szokatlan időjárási eseményekből néhány év alatt saját helyi klímanaplónk állhat össze. És ki tudja. Lehet, hogy egyszer valaki éppen a mi feljegyzésünket idézi majd egy Kerti Kalendáriumban.
Augusztus 13-i kerti ellenőrzőlista
A mai nap története a hóról szól, a kertben azonban inkább a nyár és az ősz közötti apró változásokat keressük.
- Figyeljük az éjszakai minimum-hőmérsékleteket, ne csak a nappali maximumot.
- Nézzük meg, hol marad meg legtovább reggel a harmat.
- Jegyezzük meg a kert hűvösebb, mélyebben fekvő pontjait.
- Hűvösebb időben igazítsuk az öntözést a talaj tényleges nedvességéhez.
- Paradicsomnál távolítsuk el a súlyosan beteg, elszáradt leveleket, de ne kopaszítsuk le a növényt.
- A tökféléknél figyeljük a lisztharmat első komolyabb jeleit.
- A nedves lomb körül biztosítsunk jó légmozgást.
- Lehetőleg reggel öntözzünk, és ne áztassuk fölöslegesen a leveleket.
- A nyár végi vetéseket továbbra is tartsuk egyenletesen nyirkosan.
- Egyetlen hidegebb éjszaka miatt ne kezdjük el idő előtt felszámolni a melegkedvelő növényeket.
- Ha szokatlan időjárási jelenséget látunk, fényképezzük le és jegyezzük fel.
Mit üzen augusztus 13. a kertésznek?
Hó augusztusban?
A régi zirci feljegyzés azt mutatja, hogy az időjárás néha olyan mondatokat is le tud írni, amelyeket elsőre nyomdahibának gondolnánk.
De augusztus 13. nem azért érdekes, mert holnaptól tartanunk kellene a havazást. Éppen az ellenkezőjét tanítja: a naptár önmagában nem mondja meg, milyen időnk lesz.
Lehet augusztusban hó.
Lehet szeptemberben kánikula.
Lehet áprilisban fagy.
A kertész ezért nem csak dátumokat figyel. Nézi a talajt, az eget, a leveleket, a reggeli harmatot és az éjszakai hőmérsékletet.
Augusztus közepén még nyár van.
De az ősz első apró jelei már ott ülnek reggelente a leveleken.
És egyszer, egy különösen furcsa augusztus 13-án még hópehely is akadt közöttük.
