Az év 48. napja. A tél még tartja magát, de a fény már szemmel láthatóan több, mint januárban volt. A kert ilyenkor nem látványosan, hanem szinte észrevétlenül mozdul: a talaj mélyén lassú folyamatok indulnak, a rügyek megduzzadnak, a madarak hangosabbak lesznek.
A fény ébreszti a kertet – rügyek, első virágok, óvatos metszés
Február 17-e táján a nappalok hosszabbodása már érezhetően hat a növényekre. A korán virágzó fajok – mint a hóvirág (Galanthus nivalis), a téltemető (Eranthis hyemalis) vagy a hunyor (Helleborus) – sok helyen már bontogatják szirmaikat. Nem a melegre várnak, hanem a fényre reagálnak.
A gyümölcsfák rügyei lassan telítődnek nedvességgel. Metszeni még lehet, de csak fagymentes időben. A sebek gyógyulása most lassabb, ezért érdemes tiszta, éles szerszámmal dolgozni.
A láthatatlan munka – mi történik most a talaj mélyén?
Bár a felszín sokszor keménynek tűnik, a talajélet nem áll le teljesen. A mikroorganizmusok aktivitása csökken ugyan, de nem szűnik meg. Ha a föld nem fagyott át mélyen, a komposzt is lassan tovább érik.
Ez az időszak kiváló arra, hogy átgondoljuk a vetésforgót, ellenőrizzük a tavalyi ágyások állapotát, és ha az idő engedi, komposzttal takarjuk a pihenő területeket.
Palánták a párkányon – mit érdemes most bent vetni?
Aki korai zöldségeket tervez, február közepén már elkezdheti bent a vetést. A paprika, a zeller vagy a korai paradicsom meleg, világos helyen szépen csírázik. A palántanevelés ilyenkor még türelmet igényel: a fényhiány könnyen megnyúló, gyenge növényeket eredményez.
A hidegtűrőbb növények – például a spenót vagy a borsó – vetésére a szabadföldön még várni kell, hacsak az időjárás nem kifejezetten enyhe.
Hangosodó kert – madarak készülődése és az első beporzók
A kert madarai február közepén már párválasztás előtt állnak. A cinkék és verebek hangosabbak, a harkályok dobolása is gyakoribb. Az etetést még nem szabad hirtelen abbahagyni, hiszen a természetes táplálékforrások csak lassan válnak elérhetővé.
A korai virágok első nektárforrást jelentenek az ébredező rovarok számára. Egy napos, szélvédett sarokban már megjelenhetnek az első méhek.
Újhold idején – tervezés, gyökérerő és csendes előkészület
Február közepe gyakran esik újhold környékére, és amikor ez így alakul – mint például 2026-ban –, a holdnaptárt követő kertészek külön figyelmet szentelnek ennek az időszaknak. Az újhold a visszahúzódás, a tervezés és a talajjal kapcsolatos munkák ideje. Ilyenkor a növények energiája inkább a gyökérzónára összpontosul, ezért sokan kedvezőnek tartják a metszésre, talaj-előkészítésre vagy komposztálásra. Vetni általában a növekvő hold idején érdemes, de a tervezéshez, rendszerezéshez, magválogatáshoz ez a csendesebb holdfázis kifejezetten alkalmas.
A hindu holdnaptárban ez az időszak a Phalguna hónap újholdjához kapcsolódik, amely több helyen spirituális megtisztulással jár. Bár távoli kultúráról van szó, a gondolat ismerős lehet: mielőtt az új ciklus elindul, rendet teszünk magunk körül – és a kertben is.
Apró figyelmességek a természet felé
Február 17-ét több országban a „Random Acts of Kindness Day”, azaz a véletlenszerű kedvesség napjaként tartják számon. A kertben ez egészen egyszerű dolgokat jelenthet: friss víz kihelyezését a madaraknak, egy sünbarát sarok meghagyását, vagy néhány korai virág ültetését a beporzók kedvéért.
A természet iránti apró figyelmességek hosszú távon térülnek meg. Egy meghagyott avarkupac, egy ki nem takarított sarok, egy vegyszermentes döntés – mind olyan gesztus, amely túlmutat a naptáron.
Mit figyeltek ilyenkor a régiek? – Február közepe a népi megfigyelésekben
A magyar népi kalendáriumban február 17-éhez nem kötődik erős, országosan ismert regula, de a hónap közepét általában az időjárás fordulópontjaként figyelték. Úgy tartották, hogy ha február derekán enyhül az idő, az még nem a tavasz győzelme, inkább csak „kóstoló” belőle. A gazdák ilyenkor a fák rügyeit nézték: ha duzzadni kezdtek, számítani lehetett korai fakadásra – és egy esetleges későbbi fagykárra is.
Több vidéken a februári újholdhoz kötöttek megfigyeléseket. Azt mondták, újholdkor „a föld lélegzetet vesz”, ezért ilyenkor nem bolygatták feleslegesen a talajt, inkább terveztek, számoltak, magot válogattak. A metszést is inkább fogyó hold idején javasolták, hogy a fa „kevésbé sírjon”.
A hónap egészére jellemző volt a tisztulás gondolata: a kamrák átvizsgálása, a magok ellenőrzése, a szerszámok rendbetétele. A régi paraszti gondolkodásban a természet rendje és a ház rendje összetartozott – ha az egyikben rend volt, a másikban is könnyebb volt elindítani az új évet.
Rend a kertben, rend a házban – a februári megtisztulás ideje
A római naptárban február a megtisztulás hónapja volt – és ez a kertben is értelmezhető. Most érdemes átnézni a szerszámokat, megtisztítani a metszőollót, rendbe tenni a magtárolót. A kertész számára ez a csendes felkészülés időszaka.
Február 17-e nem látványos dátum a kertben, mégis fontos határ: a tél már nem uralkodik, csak jelen van. A természet lassan, de biztosan készül a tavaszra – és mi is vele együtt.
