Február eleje a Kalendáriumban gyakran a védelemről szól. A tél még tart, a betegségek könnyen utolérik az embert, a természet pedig továbbra is kiszolgáltatott. Február 3-a, Balázs napja ebbe a sorba illeszkedik: egyszerre őriz gyógyító, rontásűző és termésvédő hagyományokat.
Balázs napja Szent Balázs püspök emlékéhez kötődik. A legenda szerint egy özvegyasszony fiának a torkán megakadt egy halszálka, és Balázs imádságával megmentette a gyermek életét. Hálából az asszony ételt és gyertyát vitt neki. Ennek az eseménynek az emléke él tovább a Balázs-áldás, más néven a balázsolás szokásában.
Torok, tűz és védelem
A néphagyományban Balázs napja elsősorban a torokfájás és a betegségek elleni védekezés ideje volt. A balázsolás alkalmával a torokfájósokat parázsra vetett almahéj füstjével füstölték meg, abban a hitben, hogy ez enyhíti a fájdalmat, elűzi a betegséget és a rossz szellemeket.
A katolikus falvakban – így Topolyán, Ürögön és más településeken – ezen a napon a pap megbalázsolta a gyermekeket. Az áldáskor két gyertyát keresztbe téve tartott a gyermek álla alá, miközben imádkozott, hogy a torok- és egyéb betegségek elkerüljék őket.
A templomból hazatérő gyerekeket az anya vagy a nagyanya gyakran már az ajtóban várta egy bögre vízzel és egy fehér kendővel. A gyermek ivott a vízből, majd a kendővel bekötötték a torkát – és csak ezután léphetett be a házba. Ürögön különös, tréfás szokás is kapcsolódott a naphoz: a nők bekormozták a férfiakat, mintegy játékos rontásűzésként.
Balázsjárás és iskolába hívás
Több évszázados hagyomány volt a Balázsjárás is. Ilyenkor diákok jártak házról házra, énekeltek, köszöntöttek, és egyúttal az iskolába toborozták a gyerekeket. A szokás egyszerre szolgálta a közösséget és az oktatást: emlékeztette a családokat arra, hogy a tudás megszerzése is védelem a jövő bizonytalanságai ellen.
Termésjósló és termésvédő nap
Balázs napja nemcsak az emberek, hanem a termés védelméről is szólt. A Muravidéken és Baranyában a szőlősgazdák a szőlő négy sarkában megmetszettek egy-egy tőkét. Úgy hitték, ezzel Balázs oltalmát kérik a szőlőre, hogy ősszel, érés idején a madarak ne tegyenek kárt a termésben.
Topolyán, ahol inkább búzát és kukoricát termesztettek, más formában élt tovább a hagyomány. A gazda templomba menet néhány szem gabonát rejtett a zsebébe, a templomban pedig jó termésért imádkozott. Hazatérve a gabonaszemeket az állatok elé szórta, hogy egészségesek maradjanak.
A naphoz időjóslás is kapcsolódott. Úgy tartották, ha Balázs napján esik az eső, akkor nyáron jég veri el a termést. Baranyában és Szeged környékén is ismert volt az a hiedelem, hogy a szőlő négy sarkának megmetszése megóvja a termést a madaraktól.
Mit üzen ma Balázs napja?
Február 3. emlékeztet arra, hogy a tél derekán az ember egyszerre próbálta védeni saját testét, közösségét és megélhetését. A balázsolás szokásai mögött nemcsak vallásos hit, hanem tapasztalat, megfigyelés és közösségi gondoskodás húzódott meg. Egy olyan nap ez a Kalendáriumban, amikor a védelem nem elzárkózást, hanem figyelmet és törődést jelentett.
