Július végén már javában érik a kert, telnek a kosarak, a kamra pedig lassan rájön, hogy hamarosan ismét fontos szerepet kap. A régi paraszti világban azonban július 30. nem csupán a betakarítás és a nyári munkák egyik napja volt: Baranyában és a Bánátban gonoszjáró napként tartották számon.
A néphit szerint ilyenkor jobb volt óvatosan bánni mindennel, ami a ház, az udvar és a kert jövőjét szolgálta. A gyümölcsfákat például még véletlenül sem volt tanácsos fejszével megkopogtatni, mert úgy tartották, hogy ettől kipusztulhatnak. A fejsze tehát ezen a napon szabadságot kapott, a gazda pedig kereshetett magának békésebb elfoglaltságot.
Miért kellett békén hagyni a gyümölcsfákat?
A tiltás mögött nem feltétlenül kell valódi kertészeti kísérleteket keresnünk. A népi hiedelmek gyakran egy-egy látványos, könnyen megjegyezhető szabállyal védték azt, ami a család számára értékes volt. Márpedig egy termő gyümölcsfa komoly kincsnek számított: ennivalót, befőttet, aszalnivalót, pálinkának valót és téli készletet adott.
A fejszével való kopogtatás valószínűleg jelképes erejű tiltás volt. Azt üzente: ezen a napon ne vágd, ne sértsd, ne háborgasd a fákat. A mai kertész számára is van benne némi megszívlelendő igazság. A törzs kérgének sérülése valóban utat nyithat kórokozóknak, ezért a fákat nem érdemes fölöslegesen ütögetni, megsebezni vagy rosszul megválasztott eszközzel „meggyőzni” arról, hogy teremjenek többet.
Ha a fa gyengélkedik, nem a fejszével kell tárgyalni vele. Sokkal többet ér a talaj, a vízellátás, a lomb, a termés és a törzs alapos megvizsgálása.
A gonosz helyett a patkányokat űzték
Július 30-át a ház körül megtelepedő kártevők, különösen a patkányok kiűzésére is alkalmasnak tartották. A régi szóhasználatban a „házi férgek” nem kizárólag valódi férgeket jelentettek: különféle nemkívánatos, eleséget dézsmáló vagy szennyezést okozó állatokat is érthettek alatta.
A nap időzítése egyáltalán nem volt értelmetlen. Közeledett az aratás utáni betárolás időszaka, gyűlt a gabona, a takarmány, a gyümölcs és más téli készlet. Ahol pedig könnyen hozzáférhető ennivaló, víz és háborítatlan búvóhely akad, ott előbb-utóbb megjelenhetnek a potyavendégek is.
A gonoszjáró nap ezért valójában afféle nyári ellenőrzőpontként is működhetett: ideje volt rendet rakni a kamrában, a fészerben, az ólak körül és minden olyan helyen, ahol őszre nagyobb készleteket akartak tárolni.
Mit érdemes ma elvégezni ezen a napon?
A gonoszűző praktikákat nem szükséges szó szerint követni, a megelőző rendrakás azonban ma is hasznos. Július végén érdemes körbejárni a kertet és a melléképületeket.
Szedjük össze a földre hullott, rothadó gyümölcsöt, mert az nemcsak kellemetlen szagú lehet, hanem darazsakat, muslicákat és rágcsálókat is odaszoktathat. Nézzük át az állateledel, a vetőmag és a takarmány tárolóhelyét, és ami ehető, azt tartsuk jól záródó edényben.
Az ajtók alatti réseket, falrepedéseket és csőáttörések környékét is tanácsos ellenőrizni. Egy kisebb nyílás számunkra jelentéktelennek tűnhet, egy egér számára viszont úgy világít, mint egy „büfé és téli szállás” feliratú bejárat.
A lomkupacokat, üres ládákat, zsákokat és hosszú ideje érintetlen sarkokat szintén érdemes átnézni. A rágcsálók elleni védekezés első lépése ugyanis nem a méreg kihelyezése, hanem annak megakadályozása, hogy ennivalót, vizet és biztonságos búvóhelyet találjanak.
Ha már láthatóak a jelenlétük nyomai – például ürülék, rágásnyomok vagy rendszeresen megdézsmált készletek –, a védekezést körültekintően kell megtervezni. Kisgyerek, kutya, macska, sün és más vadon élő állatok mellett a szabadon kitett mérgezett csalétek különösen veszélyes. Komolyabb fertőzöttség esetén célszerű szakember segítségét kérni.
A kertben nem minden motoszkáló állat gonosz
A régi elnevezés könnyen gyanúba keverheti az egész éjszakai műszakot, pedig a kertben neszező állatok között sok hasznos vendég is akad. A sün, a béka, a gyík és számos futóbogár kifejezetten segítheti a kertészt, mert rovarokat, csigákat vagy más apró állatokat fogyaszt.
Mielőtt tehát felszámolnánk egy farakás alatti búvóhelyet vagy benyúlnánk egy sűrű bokor alá, nézzük meg, ki lakik ott. Lehet, hogy nem gonosz jár a kertben, csak egy sün végzi az éjszakai rovar- és csigajárőri szolgálatot.
Július végi kerti emlékeztető
A nyár derekán a rendrakás mellett a növényekről sem feledkezhetünk meg. A nagy melegben inkább reggel, lehetőleg a talajt öntözzük, ritkábban, de alaposabban. A mulcs segít mérsékelni a párolgást, és a gyomok dolgát is megnehezíti.
A paradicsomot, paprikát, uborkát és cukkinit rendszeresen szedjük, mert a túlérő termések visszafoghatják az újabbak fejlődését. A beteg, rothadó vagy sérült növényi részeket távolítsuk el, a már felszabadult ágyásokban pedig még mindig vethetünk rövid tenyészidejű zöldségeket.
A gyümölcsfákat ma már nem a naptár miatt kell megkímélni a fejszétől, hanem azért, mert egy jól gondozott fa hosszú éveken át teremhet. Július 30. régi üzenete azonban változatlanul használható: amit most rendbe teszünk, lezárunk, megtisztítunk és megvédünk, azzal ősszel jóval kevesebb gondunk lesz.
A gonosz pedig? Ha meglátja, mennyi munka vár rá a fészerben, valószínűleg magától továbbáll.
