A tavasz negyedik napja a néphagyomány szerint a káposztavetés ideje. A kertekben ilyenkor megpezsdül az élet: a gazdasszonyok és kertészkedők készülnek a szezon egyik fontos mozzanatára.
Szlavóniában élő szokás szerint ezen a napon kell vetni a káposztát és a káposztaféléket. Azt tartják, hogy aki ezen a napon vet, annak bő termése lesz – de a sikerhez babona is kapcsolódik: ha a vető ember kakassal találkozik az úton, repce nő majd a káposzta helyett.
Káposztafélék palántázással
Hazánkban a káposzta házikertekben leginkább palántázással termeszthető eredményesen. A palánták nevelése otthoni körülmények között sem jelent nagy kihívást, ha biztosítjuk a megfelelő fényt, meleget és páratartalmat. A kiültetéshez egészséges, üde, fehér gyökérrendszerrel rendelkező, 3-4 lombleveles, zömök és edzett palántát válasszunk. A túlfejlett, megnyúlt palánták nehezebben erednek meg, és gyengébb lesz a termés.
Vetési és kiültetési időpontok
A korai káposztafélék palántáit 6-7 hetes korban, március végén ültethetjük ki, amikor a tartós fagyoktól már nem kell tartani. Ezek a fajták gyorsan fejlődnek, és már kora nyáron szüretelhetők. A kései termesztésre szánt palántákat nyáron, jellemzően 4-5 hét alatt neveljük fel, majd június elején ültetjük ki. Ezekből érik az őszi, hosszabb tárolásra is alkalmas fejes káposzta.
A vetés hagyománya és mai jelentősége
A március 24-i vetés nemcsak naptári esemény, hanem a tavaszi kertészkedés egyik lélektanilag is fontos pillanata. Jelzi, hogy elindult a szezon, megkezdődhet a termények nevelése, és a kiskertek megtelnek élettel. A hagyományos babonák ma is emlékeztetnek rá, hogy a kertészkedő ember mindig figyelemmel kísérte a természet jeleit – és ha kellett, egy kakastól is tartott.
