Ahogy a hideg őszi szél átfúj a határon, a föld már pihenni készül és a jószág is menedéket keres. November 6-án a néphagyomány Szent Lénárd apát emlékét ünnepli, aki a foglyok, pásztorok és az állatok védőszentje volt. A nap egyszerre szólt a hálaadásról és a védelemről – a paraszti világban ez az állatok téli behajtásának és a pásztorélet lezárásának ideje volt.
A pásztorok ünnepe
A gazdák ezen a napon elszámoltak a pásztorokkal, akik egész nyáron a nyájat, gulyát őrizték. Sok helyen pásztorbált vagy kisebb lakomát tartottak, ahol a gazdák és a juhászok együtt ünnepelték a jól végzett évet. A hagyomány szerint aki Szent Lénárd napján jól tartotta a pásztorát, annak jövőre is egészséges jószága lesz.
A néphit szerint Szent Lénárd megóvja a jószágot a betegségtől és a tolvajoktól, ezért ezen a napon gyertyát gyújtottak az istállókban, vagy keresztet rajzoltak az ajtófélfára. Az állatokat megfüstölték, hogy a szent áldása kísérje őket a tél folyamán.
Az időjárás üzenete
A népi megfigyelések szerint Lénárd napja az első igazi téli előjel volt:
-
Ha deres a határ, enyhe tél következik.
-
Ha esik az eső, hosszú sárra és későn érkező hóra számíthattak.
A gazdák ilyenkor már alig dolgoztak a földeken – inkább a tűz mellett ülve a következő évre készülődtek.
A hála és a védelem napja
Szent Lénárd napja a békés lezárás és a felkészülés ideje volt: a pásztorélet elcsendesedett, a gazdák pedig a télre bízták a földet. A hiedelem szerint aki ezen a napon hálát adott Lénárdnak, annak tavasszal szaporulatban és egészségben gazdag állatai születtek.
