Öntözzünk vagy füstöljünk? Amit az ültetvényekben meg lehet tenni, azt otthon is ki lehet próbálni. Jöjjenek a megoldások sorban!
A tavaszi fagyoknak, a visszatért télnek senki sem örül, legkevésbé a hobbikertészek. Mivel lehet ilyenkor megvédeni a már virágzó, bimbózó fákat – ezt a kérdést tettük fel az Olvasóinknak a Facebookon. Rengeteg választ kaptunk, összegyűjtöttük a legjobb tapasztalatokat.
A legnagyobb veszélyben a kajszi- és cseresznyefák vannak, de a késői fagyok az almát, cseresznyét, őszibarackot is érinthetik
Körkérdésünkre a legtöbben azt írták, hogy sajnos már sehogy sem lehet a fákat megvédeni: a virágok nagy része elfagyott és a növények egyébként is túl nagyok, sem letakarni, sem becipelni nem tudják őket. Néhányan már csak az imában vagy a csodában bíznak. Pedig sokaknak sikerült korábban is és eddig idén is hatékonyan kicselezniük a hajnali fagyokat. A lényeg mindenkinél szinte ugyanaz: a kritikus időszakban néhány órára a fagypont fölé emelni a hőmérsékletet a virágok környezetében.
1. Füstölés
Aki viszont konkrét megoldáson töri a fejét, a füstölést ajánlotta. Ez a módszer évszázadok óta ismert, igaz, hogy szeles időben nem járható út. Az enyhén nedves szalmát a gyümölcsös szélén kell füstölni. A kisugárzás csökkentésével, füst előállításával akadályozzák meg a talaj- és növényfelszín erőteljes lehűlését. A módszer hőmegőrző képessége meglehetősen kicsi, mindössze 1-2 ºC-os védelmet nyújt és csupán kis területen hatékony.
2. Fagyvédelmi gyertya
Volt, aki a paraffinos fagyvédelmi gyertyát javasolta. Ezek az egyszerű fűtőberendezések nagyobb területet is képesek megvédeni, de használatuk macerásabb, komoly előkészületeket és felügyeletet igényel, ráadásul sok kell belőlük: 300-600 darab egy hektárra. Szélcsendes körülmények között a paraffingyertyák legalább 5 °C-kal képesek megemelni az ültetvény hőmérsékletét.
3. Takarás
A betakarás (különféle textilekkel) is többeknél opció, volt, aki azt állította, hogy ez a módszer évek óta sikeresnek bizonyul. Leginkább kisebb fák esetén jöhet számba, a nagyobbaknál már nem sokat ér.
4. Légkeverés
Bár a füstölés a szél miatt nem kivitelezhető, paradox módon szél ugyanakkor előnyös is: szélben légkeverés történik, a szélcsend sokkal veszélyesebb a fagy szempontjából. Emiatt nem butaság szándékosan szelet előidézni, ezen az elven működik a légkeveréses védelem. A kisugárzási fagynál ugyanis csak az alsó néhány méteres légréteg hűl le kritikusan, fölötte pedig magasabb hőmérsékletű levegő található. Ha a kettőt összekeverjük, azzal emelni tudjuk az ültetvény hőmérsékletét.
5. Fagyvédelmi öntözés
Akadt, aki a fagyvédelmi öntözést ajánlotta: ez a módszer nagyon furának, ijesztőnek tűnhet, hiszen jég borítja a megvédeni kívánt virágokat. Mivel a víz fagyása közben hő szabadul fel, ez a hőmennyiség egy ideig fagyáspont fölött tudja tartani a növény hőmérsékletét. A jég ugyanakkor rossz hővezető, így lassítja a légkör hűtő hatásának érvényesülését. Szakértők szerint ezzel a módszerrel kb. 6-8 °C hőmérséklet-különbséget lehet kiegyenlíteni.
6. Védősávok, fajtaválasztás, tápanyagok
Akad, aki azt hangsúlyozza, hogy az utóbbi évek szélsőséges időjárását tekintve a megelőzésre kell fókuszálnii, például védősávok telepítésével. Hasonlóan eredményes lehet a megfelelő fajtaválasztás, ha egyébként is később virágzó vagy fagytűrőbb variánsokat ültetünk. A szakemberek pedig arra figyelmeztetnek, hogy kisebb fagykárt szenved az a növény, amelyik jó állapotban van, megfelelő a tápanyagellátottsága. Ebben nagyon fontos szerepet játszik az ősszel kijuttatott kálium, ami a kiegyensúlyozott vízháztartásért, valamint a fagyállóságért és a betegségekkel szembeni ellenállóképességért is felelős tápelem. Bizonyos levéltrágyák, lombtrágyák fagy előtti kipermetezésével is mérsékelhető a fagykár, mivel ezek a rügyek, virágok szénhidrát koncentrációját növelik. Azt pedig még a fizika óráról tudjuk, hogy a cukros víz fagyáspontja alacsonyabb.
Van valakinek hasonló, működő ötlete?
Ossza meg velünk a szerkesztőség címére írt emailben vagy a Hobbikert.hu Facebook oldalán.
