Sokszor halljuk gyakorló kertészektől, hogy a kertészkedés gyerekjáték! Nekik valószínűleg már valóban az, de amíg eddig eljutottak, minden bizonnyal ők is elkövették azokat a hibákat, amelyeket a kezdő kertészek jó része elkövet az évekig tartó tanulás során.
Igyekezzünk tehát elkerülni ezeket, hogy aztán nyugodtan hátradőlhessünk és élvezhessük a gyönyörűen karbantartott, virágzó kertünk látványát.
1. A kavicsok és cserépdarabkák valóban segítik a vízelvezetést?
Úton-útfélen találkozunk a kertészeti tippel, miszerint a virágcserép aljába szórt apró kavicsok, kőzúzalék vagy ripityára tört kaspó darabjai elősegítik a jobb vízelvezetést.
Ez azonban nem mindig igaz. Ha eddig mi is kisebb köveket, kavicsokat, cserépdarabokat szórtunk a virágcserepek aljába, nyugodtan felhagyhatunk ezzel a szokásunkkal. Ezek az anyagok nem hatékonyak a vízelvezetés szempontjából, sőt sokszor még ellentétes hatást is kiválthatnak. A víz ugyanis nem könnyen jut át a finomabb textúrájú anyagok alkotta rétegekből a durvább textúrájú rétegekbe.
Magyarán szólva, végeredményben a felesleges víz nem távozik könnyen, pont az általunk használt törmelék miatt, a növény gyökerei pedig átázott talajban lesznek kénytelenek állni. A legjobb, amit tehetünk, ha jó minőségű virágföldbe ültetjük a növényeinket. Ezzel biztosíthatjuk a leginkább a jó vízelvezetést.
2. A kertész, aki nem készít tervet, kudarcra van ítélve
A legtöbb önjelölt kertész első dolga, hogy a közeli faiskolában összevásárol egy csomó növényt, amelyik első látásra megtetszik neki. De vajon azt tudtuk-e, hogy az ötletszerű vásárlás nem sok jóra vezet? Mielőtt a kosarunkba teszünk bármit, amin megakad a szemünk, néhány dolgot át kell gondolnunk. Azaz tervet kell készítenünk az ültetés megkezdése előtt! Legyen szó bármilyen kertről, teraszról, erkélyről vagy éppen a konyhaablakról.
Egy sor dolgot figyelembe kell vennünk: például a beültetni kívánt terület nagyságát, azt, mennyi napfény éri az adott területet, honnan fogjuk tudni öntözni a kertet, de még a növények alkotta színskálát is. Például, ha a kert a nap nagy részében árnyékban van, bizonyára nem jó ötlet fényigényes növényt választanunk. Vagy ha már előre tudjuk, hogy nem fogunk tudni gyakran öntözni (tegyük fel a munkánk miatt), biztos, hogy egy vízigényes növény nem nekünk való.
Vegyük tehát számba, mire van szükségünk valójában, mielőtt nekiállunk bevásárolni.
3. Bio vagy szintetikus növényvédő szereket használjunk?
Ahogy egyre több emberben tudatosul, milyen hatások érik a környezetünket, sokan áttérnek a szerves, természetes alapanyagú készítményekre. Sokan leegyszerűsítik a képletet: ha a vegyszerek rosszak, akkor a szerves, természetes anyagok csak jók lehetnek. Nos, nem feltétlenül. Sőt, egyes szerves és természetes anyagok ugyanolyan veszélyesek lehetnek, mint a mesterségesen előállított vegyi anyagok.
Fontos tudni, hogy csak azért, mert valami organikus, nem jelenti azt, hogy biztonságosabb vagy hatékonyabb a használata. Ráadásul legyen szó akár szerves, akár szintetikus szerről, a kártevők egy idő után immunissá válhatnak rájuk, azaz rezisztenssé válhatnak a tartósan alkalmazott növényvédő szerrel szemben. És ami a legrosszabb, nagy igyekezetünkben azokat a rovarokat és egyéb állatokat is veszélyeztetjük, amelyek hasznosak a kertben. Ezek közé tartoznak például a méhek és a katicabogarak.
Mi tegyünk tehát? A legfontosabb, hogy derítsük ki a kártétel okát és azt, hogyan előzhetjük meg azt. Legvégső esetben nyúljunk a rovarirtó szeres flakonért, akkor is a jól bevált szereket használjuk.
4. Nem kell lemaradnunk a kedvenc tv-sorozatunkról az öntézés miatt
A régi aranyszabály: ha napközben öntözzünk meg a növényeket, megéghet a levelük. Amit tehát mindenki hitt, hogy az öntözés során a növények levelein megülő kis vízcseppek nagyítóként működnek a napfényes órákban. Amikor a nap sugarai elérik a vízcseppeket, a levelek megégnek. Ez azonban nem igaz. Ha ez lenne a helyzet, valamennyi kert egy forró, felperzselt infernó lenne egy-egy nappali felhőszakadás után. Nem kell tehát csak azért otthon maradnunk este egy kis esti kikapcsolódás helyett, hogy megöntözzük a kertet.
5. Ne szólj hozzám, amíg a rózsáim meg nem kapták a kávéjukat!
Sokan valószínűleg minden nap félreteszik a kávéfőzés után megmaradt kávézaccot, hogy a kerti növények töve körül a talajba dolgozzák azt.
De várjunk csak! Valóban szüksége van a rózsának és más növényeknek a napi kávéadagjukra? Fényesebb lesz-e a levelük és sűrűbb a lombjuk tőle? Nem valószínű. Bár valóban idillien hangzik, hogy a reggeli kávénk melléktermékétől lesznek boldogabbak a kedvenc növényeink, valójában a kezelt növények visszamaradnak a növekedésben, mivel a kávézacc kimossa a talajból az olyannyira szükséges nitrogént. Ha azonban van komposztáló ládánk, a kávézaccot inkább a komposztba hordjuk. Ha nincs, épp ideje beszereznünk egyet!
6. Az egészséges fizikum segít abban, hogy a kertünk is egészséges legyen
Eljön a szombat reggel, és a kertész máris készen áll, hogy munkához lásson a kertben. Előkeresi a szerszámokat, a kesztyűjét és nekilát a teendőinek. Még mielőtt igazán belemelegedne a munkába, máris fáj a dereka, hasogat a karja a sok hajlongástól és emelgetéstől.
Akár hisszük, akár nem, a kertészkedés kemény fizikai munka. Ha nem vagyunk elég edzettek, a hosszú ideig való térdeplés, a virágföld és a nehéz cserepek emelgetése, a lehajlás, cipekedés mind-mind megterhelő és fájdalmas lehet. A kertészkedésre úgy gondoljunk, mint bármely más fizikai megterhelésre. Mielőtt elkezdenénk, kicsit nyújtsunk. Ne üljünk túl sokáig ugyanabban a testhelyzetben. Tartsunk több szünetet, igyunk eleget. Fontos, hogy karbantartsuk a testünket. Másképp hogyan tudnánk élvezni a kemény munkát?
Ha követjük tehát a fenti új szabályokat, nagy eséllyel szebb és rendezettebb lesz a kertünk. A kertészkedés sikere megszámlálhatatlanul sok dolgon áll vagy bukik, de mindenképpen könnyebb lesz a dolgunk, ha sikerül elhagynunk néhány régi, berögzült rossz szokást.
