Hóesés után sok kertben ugyanaz a helyzet: a járda letakarítva, a gyep viszont csábítóan „csak egy kicsit sáros”. Átszaladunk rajta, levágjuk az utat, hiszen most úgysem látszik rajta semmi. Tavasszal aztán jön a meglepetés: sárfoltok, kipusztult fűcsomók, egyenetlen felület.
A gyep ilyenkor nem megsértődik – egyszerűen fizikailag sérül.
A hó alatti talaj nem pihen, hanem sebezhető
Télen a talaj felső rétege gyakran felázott állapotban van. A hó szigetel, alatta a föld nem fagy át teljesen, inkább nedves és levegőtlen lesz.
Ez a legrosszabb kombináció a taposáshoz. A gyep gyökerei ilyenkor nem tudnak kitérni, a talajszerkezet pedig könnyen összetömörödik.
Mi történik valójában, amikor rálépünk?
Amikor hó alatti, felázott gyepre lépünk, a talaj pórusai összenyomódnak. A levegő kiszorul, a víz nem tud elfolyni, a gyökerek oxigénhiányos környezetbe kerülnek.
Ez nem látványos azonnal. A fű nem aznap pusztul el, hanem hetekkel később indul gyengébben, foltosabban.
Miért pont tavasszal látszik a kár?
Tavasszal a gyepnek gyors indulásra lenne szüksége. Az összetömörödött talajban azonban a gyökerek nehezebben fejlődnek, a víz pang, a fű stresszes állapotban indul neki a szezonnak.
Ilyenkor jelennek meg azok a sárgás, ritkás foltok, amelyekről sokan azt hiszik, hogy „megfagyott a fű”. Valójában meg lett taposva.
Nem minden gyep reagál ugyanúgy
A frissen telepített, fiatal gyep különösen érzékeny. A régi, mély gyökerű pázsit valamivel jobban bírja a terhelést, de ott sem marad következmények nélkül a rendszeres taposás.
A hó alatti sár minden gyep ellensége – csak a reakció ideje különbözik
Mikor a legnagyobb a kockázat?
Olvadás idején. Amikor nappal enged, éjjel visszafagy, majd újra felolvad, a talaj szerkezete különösen instabil. Ilyenkor egyetlen átvágás is többet árthat, mint egy egész nyári szárazság.
Mit tehet a kertész télen?
A legjobb döntés az elkerülés. Ha lehet, maradjunk a járdán, lépőköveken, még akkor is, ha kerülni kell.
A gyepnek a tél végi nyugalom nem luxus, hanem befektetés a tavaszi indulásba. A hó alatti sár nem ártalmatlan. Csak csendes – és ezért alattomos.
