A kajszi moníliás betegsége a hűvös, csapadékos időt kedveli

A kajszi moníliás betegsége a hűvös, csapadékos időt kedveli

Múmiák a fán.

Váratlanul érheti a kajszifa-tulajdonosokat, hogy virágzáskor a virágok megbarnulnak, lehullanak, majd az ágak elhalnak, elszáradnak. Nem csak a kis hajtásokat, de akár a főágakat is érintheti a fertőzés. A betegségért felelős kórokozó a hideg, nedves időben még könnyebben terjed. Ha a sárgabarackfák virágzása idején ilyen az idő, akkor akár az egész fát megfertőzheti a monília.

A virágon keresztül jut be

A kórképet okozó monília (Monilia laxa)  egy gomba, amely számos gyümölcsfajt megfertőz, így például a cseresznyét, szilvát, őszibarackot, mandulát is. A tünetek közvetlenül a virágzás után jelennek meg, a virágok gyorsan barnulnak, száradnak, lepotyognak, termés nem képződik. Röviddel ezután a hajtás, az ág is elhal. A barna és az egészséges rész határán pedig mézgacseppeket figyelhetünk meg.

A gomba remekül áttelel a spóráival az elhalt, lehullott részeken, gyümölcsmúmiákon, fán lógó barna virágokban, és a kéreg repedéseiben is. Kora tavasszal már ismét nagy tömegben jelennek meg a spórák, amelyek terjednek a széllel, az esővel és a rovarokkal (elsősorban a méhekkel). Amint a virágok kinyílnak, a spórák be tudnak jutni, a bibére kerülve fertőzik a virágot. Kajszi esetében a virágszirmokról is be tud jutni a gomba. A virágról aztán a hajtásba kerül, majd továbbnő az ágakba a gombafonál. Ha csapadékos, hűvös az idő, elhúzódik a virágzás, és így a fertőződés lehetősége is.

A betegség ellen valójában nincs bombabiztos védekezés, legrosszabb esetben a fa is pusztulhat. Azonban néhány intézkedés segít abban, hogy a növényt erős állapotban tartsuk és így a kórokozót is kontrolláljuk.

Az első és legfontosabb, hogy az érintett ágakat, hajtásokat minél gyorsabban vágjuk le egy éles metszőollóval. A levágott részeket semmisítsük meg vagy dobjuk ki, semmiképpen se komposztáljunk. Ne késlekedjünk, ne habozzunk, cselekedjünk minél gyorsabban és ne várjuk meg a nyarat sem, amikor a csonthéjasoknál a szüret után adódik egyébként a legjobb idő a metszéshez.

Ezt követően az elhalt részeknél kb. 5 -10 cm-t vissza kell az egészséges részből is vágni, hogy a mézgás folyást is eltávolítsuk. Nagyon fontos, hogy minden vágásnál fertőtlenítsük az ollót, például alkohollal.

Fontos, hogy a fa jó helyre kerüljön

Még akkor is, ha biológiai védekezést folytatunk a kertünkben, érdemes gombaölő használatát megfontolni. A kis kiszerelésű, kertészeti árudákban, gazdaboltokban kapható szerek általában hatékonynak bizonyulnak. A jobb hatásfok elérése érdekében érdemes a szert nedvesítőszerrel kombinálni. Feltétlenül tartsuk be a használati utasítást, adagolást, várakozási időt!

Ezt követően hetente egyszer célszerű a fát erősíteni, például házilag készíthető zsurlókivonattal.

Alapvető fontosságú, hogy már a gyümölcsfa ültetésekor figyeljünk az ideális helyre: meleg, védett helyre kerüljön, ahol nem áll meg a pangó víz. Ősszel és télen lényeges, hogy eltávolítsuk a fán és a fa alatt lévő gyümölcsmúmiákat! Sajnos a spórák a környékről, szomszédból is könnyen átjutnak.

Ha a fa koronája túl sűrű, akkor segíthet egy metszés, hogy a korona szellősebb legyen, a belsejébe is több fény jusson, így nedves időben is hamarabb szárad.

Az elmúlt években megjelent hazánkban is egy másik új Monilia faj is, a Monilia fructicola, mely életmódját tekintve szinte azonos a Monilia laxával, a két betegség tünetei megegyeznek.

A monília elleni védekezés más gyümölcsfák esetben is hasonló. A cseresznyénél az első permetezést nem virágzáskor, hanem a levelek kihajtásakor kell végezni.

Korábban írtunk róla:

Ha tetszett a cikk, kövesd a Hobbikertet a Facebookon is!

BEZÁR

Vélemény, hozzászólás?