Jó bornak nem kell cégér - hangzott a sikeres piacgazdaságokban régen megdőlt marketingszlogen. A mítoszok fontosságát azonban sosem vonták kétségbe.
Almamag Jancsi, azaz Johnny Appleseed, az amerikai gyümölcstermesztők jókedvű és vicces marketing figurája díszít minden almás rekeszt és kartont, sőt az egyenként csomagolt és sorolt almák csomagolópapírját is. A mezítlábasként ábrázolt figura vállán tarisznya lóg, amelyből jártában-keltében szórja az almamagvakat, almáskerteket alapítva Amerika-szerte. A marketingfigura nem teljesen a képzelet szülötte. Valódi neve John Chapman (1774?-1845), aki tényleg elvetette a cider-présekből kikerülő, ott fölösleges magvakat, faiskolákat létesített, szemezte és oltotta az akkoriban divatos almafajtákat Ohio, Indiana és Illinois államok hatalmas területein.
Szükség volt a vitaminra
Az alma szeretetén kívül célja az volt, hogy olcsó édességet és vitamint adhasson az Újvilágba települt szegény földműves úttörőknek. Az akkori pionírokat a vadnyugati filmekben csak telepeseknek mondják, holott igazából ők hódították meg Amerikát (Kolumbusz Kristóf csak a felfedező, aki soha nem lépett az amerikai szárazföldre és Indiának hitte azt, Amerigo Vespucci pedig csak névadó). A magukat őslakónak érző, Kelet-Ázsiából átvándorolt indiánok persze másképp látják ezt a történetet.
Magyar szőlő Kaliforniában
Haraszthy Ágoston nevét nem tudják kimondani az amerikaiak, ezért a szőlő Johnny Appleseedjének nevezik. Délvidéken a Vajdaságban született, és az 1840-es években vándorolt ki az Egyesült Államokba. Szőlővesszőket vitt magával. Az asztmája gyógyítására, valamint az olcsóbb földek megszerzésének reményében a sivatagos Kaliforniában létesítette a mai amerikai borászatot is megalapozó szőlőskertjeit. A Napa-völgyben sikeres gazdálkodó, majd seriff, később politikus is lett, de a legmaradandóbb érdeme a kaliforniai borászat megalapozása. A Napa-völgy ma a világ legsikeresebb szőlő- és borvidéke.
A szőlő Szilícium-völgye
Franciák, spanyolok, dél-afrikai és chilei borászok csak álmodnak azokról az üzleti sikerekről, amelyeket a kaliforniai borok érnek el. A közgazdasági tankönyvek a fantasztikus üzleti sikert a szőlő- és borágazatok szinergikus, egymást erősítő hatásával magyarázzák. A sivatagban a szőlőt öntözni kellett, virágzott az öntözési technika minden újítása, gyártottak műtrágyákat, növényvédő szereket, hordót, borászati technikát, terveztek borcímkét, a szőlőskerteket bemutató és a pincékben kóstolgató turistaprogramokat, azaz mindent, ami a sikerhez szükséges. Ezt a divatos közgazdaságtan - a szőlő fürtje után - cluster néven emlegeti, amelyben az egyes ágazatok a szőlő bogyói. Ilyen cluster épült ki később a sivatag másik részén az elektronika központjaként Szilícium-völgy néven.
