Róka ízű ez a bor – hallhatjuk néha ezt az abszurd kifejezést sokat látott borászoktól, akik tudják, miről beszélnek. De vajon rókát ízleltek-e már? Utánajártunk a róka és a bor bizarr kapcsolatának.
A cím olyan komolytalannak tűnik, mint ez a humoros kínrím:
"Falu végén görbe sövény,
Hogy' került a sörbe görény?"
Mégis komolyan vehető a róka esete, még ha képletesen is. Az a magyarázata, hogy a filoxéravész után Európába került amerikai, ellenálló szőlők két legjobban szereplő faja kapcsolható a rókához.
Az egyik kapcsolódási pont a Vitis vulpina (vulpina = róka) syn. V. riparia, melynek az európai szőlővel keresztezett utódjai ellenállnak a filoxérával és a gombabetegségekkel szemben is. Ezeket a hibrideket nevezték direkttermő fajtáknak. Ilyenek a Feri-szőlő, az Elvira, a Noah, amely nem Noa, Noha vagy Nova (Noah = Noé, a bárkaápítő).
A másik szőlő-róka kapcsolat a Vitis labrusca (labrusca = vadszőlő), amelyet hazájában rókaszőlőnek (Fox Grape) neveznek. Nevét azért kapta, mert termésének szaga vonzó a rókák számára, egyesek szerint meg is eszik a termését.
Mások szerint azonban az idős levelek fonákán látható vörhenyes szőrök miatt kapta ezt a nevet (Kozma Pál Szőlőtermesztés című könyv nyomán). Ennek európai szőlővel alkotott hibridje az Izabella nevű direkttermő. De még sok hibrid létezik, Seyve Villard francia szőlőnemesítő munkájának eredményeképpen.
A lényeg az, hogy mindkét típusú szőlőhibridben érezhető egy sajátságos íz, melyet a borászok róka íznek neveztek el.
E szőlőfajták távoli utódaiban is érezhető néha a róka íz. Az egyik legjobb magyar ellenálló fajta, a Nero nagyszülei között is van direkttermő fajta. A Nero a Seyve Villard 12375 és a Gárdonyi Géza (Medoc noir x Csaba gyöngye) hibridje. Az irodalom szerint a Seyve Villard hibridekben nem érezhető mellékíz, de úgy látszik a Nero visszaütött nagyanyjára, vagy nagyapjára, mert a héjon erjesztett borában érezhető egy kis róka íz. Talán javulni fog a helyzet, ha csak egy-két napig hagyom héjon erjedni.
Az ízérzékelés csapdája
Sokan értetlenkednek, vagy humort csinálnak abból, ha valamilyen lehetetlen íz érzékeléséről van szó. Például:
- Honnan tudod, hogy egérízű a bor? Talán ittál már egérvizeletet?
Akik így beszélnek, nem veszik figyelembe, hogy az ízek érzékelésében a szaglásnak van nagyobb szerepe. A náthás, eldugult orrú betegek bizonyíthatják, hogy nem érzik az ízeket, pedig az ízlelőbimbóik a nyelvükben működnek, csak a szaglásuk nem. Igaz, jelen esetben sántít a tétel, a borászok nem ettek, de még csak nem is szagoltak rókát, csak elfogadták ezt a furcsa elnevezést.
