A hazánkban is honos mezei iringó díszes rokona. Eredetileg az Alpok 1500 méternél magasabb területein virul.
Latin nevében (Eryngium alpinum) szerepel a erungion szó, amely sündisznót jelent, utalva a növény szúrós kinézetére és tapintására.
Lombhullató, lágyszárú évelő, magassága 100 cm is lehet, ültetési távolsága 60-80 cm. Acélkék virágai július-augusztusban nyílnak. Virágzás után ajánlatos visszametszeni.
Sziklakertbe, homokos, jó vízáteresztő talajba való, mely lehet savanyú és lúgos is. Fényigényes. Talajtakarással lehet átteleltetni.
Változata a var. luxurians, melynek fészekpikkelyei torzultak és szeldeltek. Megtámadhatja a lisztharmat, levegőtlen talajon a gyökérrothadás.
A szaporítása legegyszerűbb gyökérdugványozással vagy a virágzás után beérő magok elvetésével.
Kinek tetszik?
