Egyedülálló a maga nemében.
Hivatalosan is átadásra került Benjamin Wagner biogazdálkodó új, Bio Gemüse Wagner néven ismert üvegháza.
Az esemény jelentőségét bizonyítja, hogy az építmény felavatásakor jelen volt több vezető politikus, köztük a baden-württembergi földművelésügyi miniszter. A 4,2 hektár, azaz 42000 m2 alapterületű létesítmény azzal a megtisztelő címmel büszkélkedhet, hogy jelenleg az ország legnagyobb bio-üvegháza, és mint ilyen, igazi kuriózum.
A mintegy 10 millió eurós beruházásként megvalósult üvegház Mühlingenbenben, egy 6,5 hektáros földterületen kapott helyet. A tulajdonos a növénytermesztést a Naturland ökológiai gazdálkodó szervezet által meghatározott előírások szerint kívánja folytatni. Az üvegházon kívül egy 1700 m2-es szortírozó csarnok, valamint egy idénymunkások elszállásolására alkalmas, 40 fős szálló is felépítésre került.
Fotó: gemuese-online.de
Regionális együttműködés
A bio-üvegház egyike annak a három üvegháznak, amely a régió jobb kiszolgálása érdekében létesült. Wagner a Reichenauer Gemüse Genossenschaft tagja, így termékei egy részét a Reichenau Gemüse értékesíti. Az együttműködő felek tehát elsősorban a regionális piacra összpontosítanak, és szoros kapcsolatot tartanak fenn a kiskereskedelmi partnerekkel.
Fotó: Doris Eichkorn
Biotermesztés
A családi kisvállalkozás idővel jelentős biogazdasággá nőtte ki magát, miután Wagner 2008-ban csatlakozott a vállalkozáshoz. 2013-ban, a 60 hektáron folytatott szabadföldi termesztés kiegészítésére egy 3 hektáros üvegház létesült, az új, rekordtartó üvegház építése pedig 2017 májusában kezdődött meg. A tervek szerint az elkövetkező hetekben salátát és retket fognak betakarítani az új üvegházból, ezt követően pedig paradicsomot, uborkát és paprikát termesztenek benne.
Fotó: Doris Eichkorn
Fotó: gemuese-online.de
Maradékhő
Az üvegházi termesztéshez szükséges hőt egy közeli biogázüzem biztosítja. Az üvegház mellett kialakításra került egy 3000 m3-es termikus tároló, valamint egy 12000 m3-es víztározó. A lótrágya, valamint az almalégyártás melléktermékeként megmaradt almatörköly erjesztésével keletkező hulladékhő egy 700 méter hosszú távhővezetéken keresztül jut el a hőtároló tartályba. A szükséges öntözővíz mintegy 80%-a pedig lényegében visszanyerhető az üvegház speciális tetőszerkezetén keresztül.
