A terézke, októberke néven is ismert dísznövény a sziklakertek egyik kedvelt ékessége.
A Sedum sieboldii, más néven októberi varjúháj eredetileg Japánban és Kínában honos, de elterjedt szerte a világon, mivel könnyen gondozható és szép megjelenésű növény.
Pozsgás növény, ami azt jelenti, hogy vizet tárol a leveleiben és a száraiban. Ennek köszönhetően viszonylag száraz körülmények között is jól tartható, és nem igényel túl gyakori öntözést.
Levelei kerekdedek és húsosak, zöld színűek, de ha kiválóak a fényviszonyok, akkor piros színt is kaphatnak. A levelek sűrűn ülnek a hajtásokon, és attraktív látványt nyújtanak.
Nyáron a növény hosszú száron hoz virágokat, amelyek fehér vagy rózsaszín színűek. Ezek a virágok vonzhatják a méheket és más beporzókat a kertbe.
A Sedum sieboldii a hűvösebb időjárást is jól bírja, azonban a nagyon hideg tél elől érdemes védett helyre vinni.
Napos, világos helyre, jó vízelvezetésű talajba ültessük. Könnyen tartható, különösebb gondoskodást nem igénylő növény. Kártevői nem igazán akadnak és külön tápoldatozást sem igényel.
A növény könnyen szaporítható levél- vagy hajtásrészletek ültetésével. Ezek a részletek könnyen gyökereznek és új növényeket hoznak létre.
Az októberi varjúháj kiváló választás lehet azoknak, akik szeretnének szép és könnyen gondozható növényt a kertjükben vagy otthonukban. Szukkulens jellege miatt ideális választás lehet azoknak is, akik nem rendelkeznek sok idővel vagy tapasztalattal a növénygondozás terén.
Horváth Éva a Kertészkedők Klubja nevű Facebook-csoportban osztott meg képeket saját növényéről. A következőkben arról tudhatunk meg többet, hogy Éva általánosságban hogyan gondozza a növényeit, amiért azok nagyon hálásak.
"Amióta az eszemet tudom, vannak növényeim! Már a szülői házban rengeteg szoba- és kerti növény között nőttem föl, jó nagy területen (2-3 hektár) mindenféle növény volt. Nekem természetes, hogy vannak virágaim. Ma már csak dísznövények, örökzöldek, egynyáriak; szeretek velük foglalkozni, szeretem a szépségüket, a harmóniát, amit adnak. Az évek alatt sok mindent megtapasztaltam velük kapcsolatban, melyik szereti a naposabb helyet, melyek az árnyékot, a vizet vagy a szárazabb földet.
Nálam túlnyomó többségben napos helyen vannak, ezért a nyári időszakban bizony naponta locsolom őket, mert sok cserepesem is van és gyorsan kiszáradnak. Éppen emiatt döntöttem úgy, hogy lassan csökkenteni fogom az egynyári, cserepes virágokat, mert már sok velük a fáradozás. (Söprögetés, locsolás, tápoldatozás…). Aztán ott vannak a pálmák, jukkák, amiket teleltetni kell. Ősszel be (védett, fagymentes helyre), tavasszal ki a szabadba. Fiaim feladata a cipekedés, morgolódva, de megoldják.
Szóval mióta kicsit megváltozott a klímánk, és a növények is megérzik ezt, most az idei nyáron elhatároztam, jövőre kevesebb cserepes, egynyári növényem lesz, maradnak az örökzöldek, pálmák, jukkák, ezek a növények is csodásan tudnak díszíteni."