Ilyen virágos dísznövényeket ültessünk, ha októberben is színpompás kertre vágyunk.
Még most az ősz kellős közepén sem kell lemondanunk a nyáron megszokott virágpompáról, ha kertünket két elbűvölő virággal díszítjük. Választásunkat a bokorhere és a gumós begónia csodás színes virágzással hálálja majd meg.
Szeptembertől októberig mutatja be bíboros-rózsaszín pillangós virágait a bókoló vagy kései bokorhere (Lespedeza thunbergii). A két méter magasra és ugyanolyan szélesre növő díszcserje napos, védett helyen, vízáteresztő talajon érzi jól magát.
A kései virágzó különösen jól érvényesül kőfalak tetején, rézsűkön vagy lépcső mellett, ahol hosszú, lecsüngő hajtásai zavartalanul terjeszkedhetnek. A 70-80 cm hosszúságot is elérő bugavirágzatok az egyéves ágakon jelennek meg. A cserje minden télen gyökeréig elhal, majd tavasszal újraéled. Márciusban minden tavalyi hajtást vágjunk vissza tövig. Télen a bokor töve körül a földet vastagon takarjuk be száraz falevéllel.
Viszont a gumós begónia (Begonia x tuberhybrida) kényesebb a bokorherénél, ugyan többéves növény, de nem téltűrő. Ahhoz, hogy a következő évben ismét virágozzon, a gumókat tárolni kell. Ideális esetben a növény mindaddig kint maradhat, amíg a levelei elhervadnak.
Általában azonban még zöld, amikor az első éjszakai fagy fenyeget, és ilyenkor a növényt be kell vinni, hogy elkerüljük a fagykárt vagy a teljes kipusztulását. A begóniát vegyük ki a cserépből, majd a visszavágott növényt hűvös helyen hagyjuk megszáradni. Azután távolítsuk el a rátapadt földet, illetve a levél és gyökérmaradványokat, a gumókat pedig tegyük enyhén nedves homokkal töltött ládába 5-10 fokos hőmérsékleten. Februárban, friss földben majd újra kihajtanak.