Féltve gondozott bokrainkat rágják a hernyók.
A levélmolyfélék családjába tartozó füge-levélmoly (Choreutis nemorana, gyakran ligeti levélmolyként is emlegetik, ez azonban nem helyes és félrevezető elnevezés) egyre több helyen okoz gondot a füge bokrokon.
A füge kártevője Európa mediterrán területein igen elterjedt, gyakori faj, sőt már Londonból és Kínából is jelentették előfordulását. Hazánkban először 1955-ben írták le Csepelen, vélhetően behurcolták, majd évtizedekig nem bukkant fel. Hosszú idő után, 2011-ben az ELTE budapesti füvészkertjéből közölték előfordulását. 2014-től már egyre több helyről jelentették: a Dunántúlról, a Mecsekből, Keszthelyről, a Velencei tó környékéről, a főváros melletti Törökbálintról és Biatorbágyról, és Budapest több pontjáról érkeztek a hírek. A legkeletebbi ismert előfordulási helye hazánkban Eger.
A lepke viszonylag kis termetű (15-20 mm-es szárnyfesztávolság), az elülső szárny vörösesbarna, sárgás behintéssel, két világos harántsávval. A hátsó szárny sötét barna, rajta két apró sárgás folt található. A fő bűnös hernyó színe sárgászöld, fekete szemölcsök borítják, hossza legfeljebb 20 mm. A báb hosszú, barna színű, szövedékbe burkolt.
Hazánkban két nemzedéke fejlődik. Az áttelelt lepkék már kora tavasszal, áprilistól repülnek. Tojásaikat csomókban helyezik a füge levelek színére. A kikelt hernyók május közepétől rágják a leveleket, összesodorják, majd egy csónak alakú fehér szövedékben bábozódnak a levélzetben vagy ágcsomókban. A leveleken fekete pettyek láthatók, a hernyó ürülékszemcséi. Az első nemzedék imágói június végétől repülnek (nappal is), virágokon táplálkoznak. A második generáció hernyói július végétől októberig táplálkoznak, majd bebábozódnak, és a kikelt lepkék telelnek védett helyen. Dél-Európában a lombkártételen kívül a hernyók a gyümölcsöt is károsítják, rontva a piaci értéküket, illetve utat nyitva a kórokozóknak. Hazánkban eddig gyümölcskárosítást nem figyeltek meg.
Bár a mediterrán vidéken jelentős kártevőnek számít, nálunk eddig nem volt számottevő a jelenléte. Az utóbbi időkben azonban ez változni látszik, több tényezőnek köszönhetően. A hazánkban is tapasztalható klímaváltozás, melegedés kedvez a faj terjedésének, szaporodásának. A faj mind gyakoribb felbukkanása valószínűleg a nyitott európai határoknak, és az ellenőrizetlen csemete szállítmányoknak is köszönhető. A viszonylag enyhe telek is kedveznek a fügemoly áttelelésének.
A védekezést nehezíti, hogy Magyarországon jelenleg termő fügében nincs engedélyezett növényvédő szer. A hernyók megjelenése esetén célszerű minél előbb kézzel leszedegetni őket. Esetleg a termőkor előtti években, amikor még díszcserjének tekinthető a növényünk, akkor tudunk kémiai védekezést folytatni ellene (dísznövényként kezelt fügében létezik engedélyezett szer).
