Egészséges virágözön.
Bátran ki lehet jelenteni, hogy az orchidea az egyik legnépszerűbb szobanövény, hatalmas rajongótáborral. A különböző fajok és fajták virágba borulása minden hobbikertészt örömmel és büszkeséggel tölt el – a közösségi oldalak is tele vannak a kedvencekről feltöltött fotókkal. Az orchidea némileg igényesebb, mint a legtöbb szobanövény. Többségük a trópusi őserdőkben epifiton életmódot folytatva a fákon nő. Ha szeretnénk sokáig gyönyörködni az orchideánkban, érdemes a legfontosabb szabályokat betartanunk.
1. Speciális orchideacserép és megfelelő közeg használata
Ültetés vagy átültetés során ne egyszerű virágföldet használjunk, hanem kifejezetten orchideáknak való közeget. A durva szemcséjű, levegős föld különösen ajánlható, mert így elkerülhető a pangóvíz. Az átültetéshez legmegfelelőbb időpont a virágzást követő, tavaszi időszak.
Figyeljünk arra, hogy a régi földet teljesen rázzuk le a gyökérlabdáról, mielőtt a növényt az új közegbe állítjuk. Az új cserépnek maximum csak kicsivel kell az előzőnél nagyobbnak lennie. Vizsgáljuk meg a gyökereket is: az elhalt, rohadt részeket éles késsel távolítsuk el!
Az orchidea tartása során döntő fontosságú a megfelelő tartó kiválasztása. Ajánlatos kifejezetten ezen növények számára kialakított, speciális cserép vásárlása. Az agyagcserepek porózus felületüknek köszönhetően segíthetik ezeket az érzékeny szépségeket a vízegyensúly szabályozásában. Gyakran lehet kapni műanyagból készült, átlátszó cserepeket, ezekben jól látható a növény gyökere.
Néhány orchidea, így például a bugakosbor nem tolerálja a nedvességet a gyökereknél, számukra a gyökérlabda jobb szellőzése érdekben a műanyag cserép javasolt. A lógó, csüngő növekedési formák (pl. Stanhopea, Coryanthes és még sok más) részére a legmegfelelőbb a függő kosárban történő elhelyezés.
A klasszikus orchideatartók kerámiából készülnek és feltűnően magasak. A kaspó belső kialakítása lépcsőzetes, így a cserép maga nem a vízben áll.
Figyelem: nem mindegyik orchideafajt kell az ültetés vagy átültetés után megöntözni! Különösen a Phalaenopsis az, amelyik ezt nem tolerálja. Ehelyett egy spriccelővel a közeget permetezzük naponta, hogy nedves maradjon Két-három hét elteltével lehet majd ismét a megszokott módon locsolni vagy beáztatni a növényt.
2. Az orchideák nem viselik el a pangó vizet
A pangó nedvesség az orchideáknál minden esetben gyökérrothadáshoz vagy gyors kipusztuláshoz vezet. Legyünk fokozott körültekintéssel arra, hogy ne gyűljön össze, álljon meg a víz a cserépben. Ha a növényünket spriccelővel nedvesítjük, ne közvetlenül a kedvencünkre permetezzünk, hanem inkább a földre vagy a gyökerekre. A víz a leveleknél, a szívlevelek között megállva rothadást okozhat.
3. Válasszunk öntözési módot
Az orchideák inkább reggel szívják fel a napi vízadagjukat. Kizárólag szobahőmérsékletű, lágy vízzel öntözzük őket. A víz keménységének csökkentése fáradságos munka lehet, de megéri.
Nyáron esővízzel is locsolhatunk. A locsoláshoz a zuhanyoztatás vagy a bemerítő-beáztatásos módszert is alkalmazhatjuk. De spriccelő flaska, vagy műanyag, keskeny nyakú kancsó segítségével is öntözhetjük kedvencünket.
Kizárólag a gyökereket vagy a termesztőközeget kell locsolni, nem pedig a növény felszín feletti részeit. A módszert aszerint válasszuk meg, hogy mennyi időnk van kedvencünkkel törődni.
4. Mérsékelt trágyázás az életerős orchideákért
A megfelelő orchideagondozásból nem hiányozhat a tápoldat. Ehhez speciális orchideatáp javasolt, viszont csak kis adagban! A vadon élő növények csak kevés tápanyaggal ellátottak - és ez szobai körülmények között is ajánlatos. A magas koncentrációjú tápsó felhalmozódik a termesztőközegben és hamar a növény pusztulásához vezethet.
5. Az elvirágzott szárak levágása
Az orchideák gondozása során nagyon fontos, hogy a levirágzott szárakat rendszeresen eltávolítsuk. Ügyeljünk azonban arra, hogy egészen addig hagyjuk a növényen a szárat, amíg teljesen el nem szárad. Csak akkor szabad őket a zöld részig visszavágni. Legalább két új rügyet hagyjunk azonban a száron.
