Ők is tikkadnak, nem csak mi!
Megérkeztek a forró nyári napok: nem csak mi, emberek szenvedünk, de bizony az állatok is (és persze a növényekről se feledkezzünk meg). A háziállatoknak és a vadon élő állatoknak is meg kell küzdeniük a perzselő napsütéssel, afrikai hőséggel. Hasonlóan tikkadnak a kertünkben élő csigák, bogarak, madarak, sünik is.
Nemrégiben például Angliában fogtak össze a lelkes állatvédők, hogy a sünök számára vizet biztosítsanak – különösen a bébi sünök vannak kitéve a kiszáradás vagy hőguta veszélyének ilyenkor.
A legfontosabb dolog a víz az állatok számára – ne csak házi kedvenceinkre gondoljunk, de az erdőben, mezőn élő társaikra is.
Fontos, hogy legyen elegendő víz a környékükön, és el is tudják érni azt. A madarak, pillangók, kisebb emlősök túlélése is nagymértékben javul az extrém meleg napokon, ha megfelelő vízforrások állnak rendelkezésükre.
Legyen a kertünkben madárfürdő, amelyben mindig friss és tiszta a víz.
A szakértők azt ajánlják, hogy tegyünk egy csepegtető kancsót is a fürdő mellé, vagyis bármit, amiből víz tud csöpögni a fürdőbe. A víz mozgása ugyanis vonzani fogja a szárnyasokat.
Természetesen nem minden állatnak van helye a fürdőben. A kisebb élőlényeknek, például a már említett sünöknek nagyszerű egy nagy sekély tál is, amelybe vizet öntünk, így hozzájutnak a folyadékhoz, ha szeretnének. Az is megoldás, ha egy nagyobb tálba, lavórba faágat vagy követ teszünk, így ki tudnak rá mászni, miután ittak, nem merülnek el.
Nagy kísértés lehet, hogy ételt is tegyünk ki a vadon élő állatok számára, azonban a szakemberek lebeszélnek erről. A folyadék az elsődleges, az ajánlások szerint nincs szükség a vadak etetésére.
Amennyiben van saját kertünk, ajánlatos bokros, buja részt is kialakítani, ahol az állatok egy része árnyékhoz, védelemhez jut. Hasonló célt szolgál a mulcsozás is: az állandóan nedvesen tartott föld hasznos a férgek, rovarok számára.
A víz mellett némi odafigyeléssel is segíthetünk az állatoknak a hőség elviselésében. Az állatok is kaphatnak hőgutát, és kiszáradhatnak ugyanúgy, mint mi, emberek, ezek hasonló tünetekkel járnak: szédülés, zavarodottság, egyensúlyvesztés, ájulás. Ha olyan állatot látunk, amely a fákon él, de most a földön van, vagy éjszaka aktív, de most nappal jön elő, akkor esélyes, hogy nincs vele minden rendben.
A bajba jutott vadállatokhoz, ha szükséges, hívjunk állatmentőt, állatorvost!
Amennyiben viszont merünk hozzájuk közeledni, tekerjük körbe törölközővel, és tegyük egy kartondobozba, lássuk el folyadékkal (és némi élelemmel). A törölközőt vizezni is tudjuk spricceléssel, áztatással. Az elsősegélyt követően szállítsuk állatorvoshoz!
A háziállatok esetében – különösen a kutyusoknál – figyeljünk oda, hogy az aszfaltjárda nagyon felmelegedhet. Egyes fajták annyira forróvá válhatnak, hogy megégethetik az ebek lábát! A kézfejeddel ellenőrizni tudod a nagy melegben – ha a kezednek túl forró, a kutyus lábának is az.
Az állatorvosok azt ajánlják, hogy a kutyát inkább kora reggel vagy késő este sétáltassuk, és lehetőleg ne aszfalton, hanem füves területen.
Amennyiben városban élünk, ahol kevés a zöldfelület, érdemes beszereznünk a sétákhoz kutyacipőt. A lábbelit ugyan nehezen tűrik, de súlyosabb károsodásokat kerületünk így el. Nyáron időnként ellenőrizd a kutyus talpát, hogy nincs-e rajta égési sérülés, kiszáradás, berepedezett bőr!
Hasonló szabályok vonatkoznak a macskákra is. Amennyiben a cicus elsősorban kerti cica, akkor megtanulta, hogy mely felületek melegednek fel könnyen, és nem megy rájuk.
Amennyiben extrém forró napokat élünk, hőségriadó van, a legjobb beltéren, a hűvösebb lakásban tartani az állatokat, és rendszeresen itatni őket.
