Hol maradtak idén a poloskák? Van, ahol eltűntek, máshol már a paradicsomon tartják a családi találkozót

Hol maradtak idén a poloskák? Van, ahol eltűntek, máshol már a paradicsomon tartják a családi találkozót

A mi kertünkben 2026 nyarán eddig feltűnően kevés a poloska. Már-már gyanúsan nagy a csend: a paradicsom zavartalanul pirosodik, a paprika nem kap kéretlen szúrópróbát, és még a teraszajtónál sem jelentkezett be a szokásos, zümmögve érkező lakásfoglaló. De vajon országosan is visszavonultak a poloskák? A hobbikert.hu Facebook-oldalán feltett kérdésre érkezett válaszok alapján egyáltalán nem ilyen egyszerű a helyzet.

Hol maradtak idén a poloskák?

Az idei poloskahelyzet egyetlen szóval: foltos

A hozzászólásokból különös térkép rajzolódott ki. Egyes kertészkedők arról számoltak be, hogy 2026-ban alig láttak poloskát, vagy egyenesen egyetlen példánnyal sem találkoztak. Másoknál viszont már megjelentek a növényeken, sőt olyan kert is akad, ahol a paradicsomot, a paprikát vagy más termést szemelték ki maguknak. Vagyis nincs mindenhová érvényes válasz. Idén nem feltétlenül egy összefüggő, országos poloskahadsereg menetel végig a kerteken, inkább kisebb-nagyobb helyi csapatok dolgoznak. Az egyik utcában szinte semmi, néhány kilométerrel arrébb pedig már teljes létszámmal ülésezik a poloskabizottság a paradicsomon.

A Facebook-hozzászólások természetesen nem tekinthetők országos, tudományos felmérésnek, de jól mutatják, mennyire eltérő lehet két kert helyzete. A friss növényvédelmi megfigyelésekből ugyanez a mozaikosság látszik.

Mi történt 2026-ban?

A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara július 9-i országos előrejelzése szerint a napraforgóban a levéltetvek és a poloskák előfordulása szórványos maradt, és a legtöbb megfigyelt táblán nem erősödött. Egy héttel később már azt írták, hogy a poloskák jelentősége addigra csökkent. Ez nem a kiskertek teljes poloskaállományának felmérése, de arra utal, hogy július első felében valóban nem mindenütt alakult ki kiugró fertőzés.

Közben július végére megérkeztek az ellentétes hírek is. Egy július 28-án megjelent kertészeti beszámolóban már paprikáról és paradicsomról gyűjtötték be az ázsiai márványospoloska fiatal egyedeit. A szerző szerint megjelent a nyári nemzedék, és meleg időben az állomány további szaporodása is megindulhat.

A 2026-os poloskahelyzet tehát július végén még alakulóban van. Ahol most kevés példány látható, ott sem biztos, hogy így marad augusztusban és szeptemberben. A poloskák ugyanis nem olvassák a júliusi helyzetjelentést, ezért bármikor módosíthatják a terveiket.

Miért lehet nálunk alig, miközben más kertben rengeteg van?

1. Nem minden poloska ugyanott telelt át

Az ázsiai márványospoloska kifejlett egyedei épületek réseiben, farakásokban, kéreg alatt és más védett helyeken vészelik át a telet. Tavasszal ezekből a búvóhelyekből indulnak táplálékot keresni.

Egy 2026-ban megjelent kutatás szerint az áttelelési veszteség még azonosnak tűnő körülmények között is jelentősen különbözhet az egyes csoportok között. A túlélést nem csak a hideg határozza meg: számít a poloskák élettani állapota, energiatartaléka, nyugalmi állapota, egészsége és a telelőhely mikroklímája is. Ezért abból, hogy enyhe vagy hideg volt a tél, önmagában még nem lehet pontosan megjósolni a következő nyár poloskalétszámát.

Előfordulhat tehát, hogy az egyik környéken sok áttelelő példány élte meg a tavaszt, máshol pedig jóval kevesebb.

2. A kert étlapja sem mindegy

Az ázsiai márványospoloska és a zöld vándorpoloska sokféle növényen képes táplálkozni. Kedvelik többek között a paradicsomot, paprikát, babot, uborkát és számos gyümölcsöt. Ha egy kertben vagy annak közelében éppen sok a számukra vonzó, termést érlelő növény, könnyebben összegyűlhetnek. Másutt lehet, hogy egyszerűen továbbállnak a szomszéd kertjébe, ahol jobb az étlap, nagyobb az adag, és még az öntözést is a ház állja.

3. Néhány méter is más világot jelenthet

A sűrű növényzet, az árnyék, az öntözés, a páratartalom, a napsütés és a környező növényállomány mind befolyásolhatja, hol telepednek meg. Egy száraz, forró kert és egy rendszeresen öntözött, dús növényzetű kert ugyanabban a településben is egészen eltérő élőhelyet jelent.

A növényorvosi kamara szakemberei szintén felhívták a figyelmet arra, hogy a konyhakertekben az országos időjárástól független, sajátos mikroklíma alakulhat ki. Ez nemcsak a betegségek, hanem a kártevők helyi megjelenése miatt is fontos.

4. Lehet, hogy még csak késnek

Az ázsiai márványospoloska áttelelt egyedei tavasszal aktivizálódnak, majd a nőstények rendszerint húsz-harminc tojásból álló csomókat helyeznek el a levelek fonákán. A kikelő lárvák öt fejlődési fokozaton mennek keresztül.

Július közepétől jelenhetnek meg nagyobb számban a nyári nemzedék fejlettebb egyedei. Meleg nyarakon a faj akár újabb szaporodási kört is elindíthat. Ezért a júliusi poloskaszegénység jó hír, de még nem feltétlenül a szezon végeredménye.

5. A természetes ellenségek is dolgozhatnak

Pókok, ragadozó rovarok, madarak és különféle fürkészdarazsak is pusztíthatják a poloskákat vagy a tojásaikat. Egy változatos, sokféle élőlénynek helyet adó kertben ezek a természetes szabályozó folyamatok is erősebben érvényesülhetnek.

Egyetlen kert alapján azonban nem lehet biztosan megmondani, hogy éppen a természetes ellenségek, az időjárás, a telelés, a növényállomány vagy mindezek együtt okozzák a feltűnően alacsony egyedszámot.

Melyik poloskával találkozhatunk leggyakrabban?

A kertekben emlegetett „büdösbogár” többnyire nem egyetlen fajt jelent.

Az ázsiai márványospoloska barnás, márványozott mintázatú. A csápjain és a potrohának peremén világos-sötét sávok láthatók. Magyarországon 2013-ban észlelték először, azóta széles körben elterjedt.

A zöld vándorpoloska kifejlett állapotban többnyire élénkzöld, ősszel azonban barnás árnyalatot is felvehet. Magyarországon körülbelül 2000 óta van jelen, és különösen a paradicsomon tud kellemetlen károkat okozni.

Nem minden pajzs alakú poloska veszélyes kerti kártevő. Őshonos fajok is élnek körülöttünk, ezért nem érdemes minden ismeretlen rovart automatikusan ellenségnek nyilvánítani. A poloskák között is akad, amelyik legfeljebb rosszkor van rossz helyen.

Mit művelnek a terméssel?

A kártételt a poloska szúró-szívó szájszerve okozza. Megszúrja a növényi szöveteket, és a termésből táplálkozik. A szúrás helyén világos, sárgás vagy barnás foltok, besüppedések és keményebb részek alakulhatnak ki. A gyümölcs és a zöldség torzulhat, rosszabbul érhet, a húsa pedig kellemetlen állagúvá válhat. Paradicsomnál gyakoriak a héj alatt megjelenő, szabálytalan, világos foltok. Paprikán szintén elszíneződés és deformáció jelezheti a szívogatást. Súlyosabb esetben a termés nemcsak szépségversenyen indul kisebb eséllyel, hanem a konyhában is nehezebben használható.

Mit tegyünk, ha mégis megérkeznek?

Kiskertben a legjobb védekezés a rendszeres ellenőrzés és a korai beavatkozás.

  • Nézzük át a levelek fonákát, különösen a paradicsomon, paprikán és babon.
  • A hordó alakú tojásokból álló csomókat a levéllel együtt távolítsuk el.
  • A frissen kikelt lárvák eleinte egy csoportban maradnak, ilyenkor a legegyszerűbb összegyűjteni őket.
  • A nagyobb lárvákat és kifejlett példányokat kora reggel könnyebb leszedni vagy egy edénybe rázni.
  • Mosogatószeres vízbe gyűjtve nem tudnak kimászni vagy elrepülni.
  • Értékesebb növényeket finom szövésű rovarhálóval is védhetünk, ha az nem akadályozza a szükséges beporzást.
  • Ne nyomjuk össze őket a lakásban, hacsak nem szeretnénk saját kísérletben megvizsgálni, honnan kapták a „büdösbogár” nevet.

Érésben lévő zöldségeknél a rovarölő szerek használata különösen kényes az élelmezés-egészségügyi várakozási idő és a hasznos élőlények veszélyeztetése miatt. Néhány ágyásban rendszerint célszerűbb a tojások és lárvák mechanikus eltávolítása, mint az egész kertet permetezni.

Akkor örülhetünk, ha most alig látunk poloskát?

Igen, csak lehetőleg csendben, nehogy meghallják.

A mi kertünkben 2026 júliusának végéig valóban feltűnően kevés poloska jelent meg, és a Facebook-hozzászólások alapján sok kertészkedő tapasztal hasonlót. Más kertekben azonban már ott vannak a növényeken, a friss szakmai beszámolók szerint pedig megkezdődött az ázsiai márványospoloska nyári nemzedékének megjelenése.

Az idei helyzet tehát nem a poloskák országos eltűnését jelenti. Inkább azt, hogy 2026-ban különösen nagyok a helyi különbségek, és a szezon még nincs lefutva. Érdemes tovább figyelni a paradicsomot, a paprikát és a levelek fonákát, de addig is becsüljük meg a ritka pillanatot, amikor a kertben mi szedjük a termést, és nem egy idegenhonos rovar végzi el előttünk a minőség-ellenőrzést.

Nálatok mi a helyzet: poloskamentes nyaralóhellyé vált a kert, vagy már megérkezett a teljes rokonság?

Röviden: ilyen a poloskahelyzet 2026 nyarán

  • Július első felében több országos növényvédelmi megfigyelés még szórványos vagy csökkenő poloskajelenlétet jelzett.
  • Július végére egyes kertekben megjelent az ázsiai márványospoloska nyári nemzedéke.
  • A fertőzöttség településenként, sőt kerten­ként is erősen eltérhet.
  • A mostani alacsony egyedszám nem garantálja, hogy augusztusban és szeptemberben sem lesz több poloska.
  • A leghasznosabb teendő a levelek fonákának rendszeres átvizsgálása és a tojáscsomók korai eltávolítása.

 

Felhasznált szakmai források

Ha tetszett a cikk, kövesd a Hobbikertet a Facebookon is!

BEZÁR