Hogyan ültessünk kaktuszt és más pozsgásokat terráriumba? Gyorstalpaló lakásszépítőknek és kísérletező kedvű kertészkedőknek.
Szeretnél terráriumba pozsgásokat ültetni, de nem tudod, hogyan fogj hozzá? Nos, a vállalkozást célszerű az egyik közeli kertészeti áruház pozsgásrészlegén kezdeni.
A terráriumok mondhatni mini ökoszisztémát alkotnak. Így azok számára, akik kedvelik a sivatagi hangulatot és értékelik az ilyen jellegű természeti környezet szépségét, miniatűr méretben történő újrateremtésük különösen vonzó foglalatosság lehet.
Még ennél is jobb hír, hogy a pozsgások úgyszólván igénytelenek, könnyen tarthatók, kevés időráfordítással jár a gondozásuk, ráadásul a modern otthonok mutatós, esztétikus kiegészítői lehetnek.
Mire lesz szükségünk?
- Egy terráriumra, széles szájú üvegedényre vagy palackra
- Faszénre
- Speciális ültetőkeverékre a pozsgás növények számára
- Kanálra
- Evőpálcikákra
- Csipeszre
- Vízpermetező flakonra
- Dekorációs kövekre, kavicsokra, homokra és/vagy apró figurákra
- Különböző pozsgásokra
Megjegyzés: pozsgások számára készült ültetőkeveréket készen vásárolhatunk a kertészetekben. De magunk is elkészíthetjük: keverjünk össze finom szemcsés ültetőkeveréket kőzúzalékkal (például habkővel vagy vízben nem oldódó macskaalommal). Faszenet beszerezhetünk kisállat-kereskedésekben és egyes faiskolákban.
A megfelelő növények kiválasztása
- Olyan növényeket keressünk, amelyek megfelelnek az edény méretének, azaz kényelmesen elférnek abban.
- Olyan növényeket válogassunk össze, amelyek jó szomszédok lesznek, azaz hasonlóak az igényeik. Egyes pozsgások vízimádók, míg mások jobb szeretik a bőséges napfényt vagy éppen az árnyékot.
- Kerüljük azokat a növényeket, amelyek gyengén fejlettek, satnyák, és sápadt, fakó a színük – ez arra utal, hogy rossz körülmények, elégtelen fényviszonyok között tartották azokat.
Tipp: a pozsgások már csak azért is kiválóak, mivel könnyedén gyökereztethetünk kifejlett növényről származó dugványokat is.
Vágjunk bele!
1. lépés
Az üvegedény aljába mindenekelőtt öntsünk egy réteg dekorációs kavicsot.
A jó vízelvezetés elengedhetetlen a sikerhez. A kavics maximum egyharmad rész magasságig töltse meg az edényt.
2. lépés
Kanál segítségével készítsünk egy vékony (0,5 – 1 cm-es) faszénréteget az első réteg fölé.
3. lépés
Kezdjük el a kanállal belapátolni az ültetőkeveréket az edénybe. Legyünk bőkezűbbek ezzel a réteggel, mint az elsővel, mivel a növénynek a növekedéshez kellő mennyiségű talajra lesz szüksége – egyes pozsgások például kiterjedt gyökérzetet fejlesztenek.
A talajt tapogassuk le, tömörítsük az ujjainkkal.
4. lépés
Evőpálcikával készítsünk bemélyedéseket a talajba, oda, ahová a növényeket ültetni szeretnénk (az evőpálcikához hasonló hosszú, vékony eszközök megkönnyítik az ültetést).
5. lépés
Emeljük ki a növényeket a cserepükből és óvatosan rázzuk le a gyökerükről a föld nagyját.
6. lépés
Ültessük el a növényeket.
Ha a növények és az edény is meglehetősen kicsik, a csipesz a legideálisabb eszköz az egyes darabok elhelyezéséhez.
Az evőpálcika vastagabb végével nyomkodjuk le a talajt körben a növények tövénél.
Ügyeljünk arra, hogy a pozsgások ne érjenek a terrárium üvegéhez, mivel a forróbb napokon megéghetnek.
7. lépés
Hintsük meg a talajt egy utolsó réteg dekorációs kaviccsal vagy homokkal, majd tetszés szerint egészítsük ki a kompozíciót néhány mutatós, kedves kis figurával, amelyek különleges, egyedi hangulatot kölcsönöznek a kész terráriumnak (a mini dinoszauruszok például felülmúlhatatlanok).
8. lépés
Keressünk a terráriumnak egy jó megvilágítású, védett helyet a lakásban.
9. lépés
Az ültetés közben bepiszkolódott üveget tisztítsuk meg – egyszerűen permetezzünk vizet az üveg belső felére, hogy lemossuk a felesleges ültetőközeget.
Ezzel készen is vagyunk. Nincs más hátra, mint megfelelően gondoskodnunk a terráriumról, hogy még hosszú ideig élvezhessük a látványát!
Az egészséges növény boldog növény
- A pozsgások igénylik a sok fényt és az alacsony nedvességtartalmú környezetet, így olyan helyet keressünk, ahol bőségesen éri azokat a közvetett fény.
- Ha kevés a fény, a növények megnyúlnak, elvékonyodnak, alakjuk hosszúkás lesz.
- A növényeknek szükségük van a megfelelő légáramlásra, így kerüljük a szűk szájú üvegedényeket.
- A pozsgások érzékenyek a hőmérsékletváltozásokra – sok közülük például a tartósan hűvös, száraz időszakokban hoz virágot.
- A növekedési (vegetációs) (tavaszi/nyári) időszakban csak akkor öntözzük meg a növényeket, ha a talajuk kiszáradt.
- A nyugalmi időszakban (ősszel/télen), csak igen mérsékelten öntözzük.
- Havonta egyszer enyhe, híg tápoldattal kezeljük a növényeket.
Gyakori hibák
Túlöntözés
A pozsgások nem viselik jól a nyirkosságot. Ha a gyökér elrothad, ez az egész növény pusztulásához vezethet. Két öntözés között hagyjuk kiszáradni a talajt; hetente egyszer enyhén permetezzünk vízzel.
Elégtelen öntözés
Bár a pozsgások jól tolerálják a víz nélküli hosszabb időszakokat, időnként jót tesz nekik egy-egy kiadós zuhany. Ha azt tapasztaljuk, hogy a növény levelei összezsugorodtak, hetente 2-3 alkalommal fújjuk rá vízpermetet.
Pozsgások tartása zárt terráriumban
A zárt környezet túlságosan nyirkos a pozsgások számára.
Nap vagy hő okozta égés
Ne feledjük, hogy a terrárium üvege továbbítja és felerősíti a növényt érő napsugarakat. Természetesen a pozsgásoknak szükségük van fényre, de higgyük el, igen csúnya látványt nyújt egy megfőtt kaktusz. Éppen ezért fűtőtestek közelébe se állítsuk a terráriumot. Gondoskodjunk róla, hogy a növényeket mind a fény, mind az árnyék kellő mértékben érje.
A pozsgások nem sivatagi növényekkel való összeültetése
A normál szobanövények tápanyag-, fény- és vízigénye eltér a pozsgás növényekétől. Bizonyára sokan láttak már az üzletekben olyan divatos, vadonatúj terráriumot, amelyben készítője egy mini esőerdőt alakított ki, dekorációként pedig egy-egy pozsgás növénnyel egészítette ki a kompozíciót. Biztosak lehetünk benne, hogy a pozsgások heteken belül elpusztulnak, a terrárium gazdája pedig törheti a fejét, mit is csinált rosszul. Ilyen esetben valószínűsíthetően a túl kevés napfény és a túl sok víz, illetve magas páratartalom a tettesek.
