Esetenként hatékony lehet, bár némiképp ellentmondásos a megítélése.
A keserűsó (vagy más néven kristályos magnézium-szulfát heptahidrát) egy, a természetben is előforduló vegyület, amelynek számos felhasználási területe ismert mind a háztartásban, mind a kertben. Sok kertész esküszik erre a viszonylag olcsó, könnyen beszerezhető termékre, bár azt kár lenne tagadni, hogy a felhasználásával kapcsolatos vélemények megoszlanak. Az alábbiakból kiderül, mennyire hatékony, ha a kerti kártevők elleni védekezésben szeretnénk felhasználni.
A keserűsó és a kerti kártevők
Sok kertész már ismeri a keserűsót, ha máshonnan nem, onnan, hogy magnéziumtartalmú műtrágyaként kapható a kerti dísz- és haszonnövények, illetve a pázsit gondozásához. De milyen hatással van a kártevőkre? Íme néhány javaslat az ilyen irányú felhasználásával kapcsolatban:
Keserűsó oldata
300 g keserűsót oldjunk fel 20 liter vízben. A permetként kijuttatott elegy elűzheti a kerti kártevőket. Az oldatot egy nagy vödörben vagy más tartályban készítsük el, majd töltsük vákuumos kézi permetezőbe. Permetezzük meg vele a növények lombját. Egyes kertészek úgy vélik, az elegy nem csupán elriasztja a káros rovarokat, de kontakt hatású rovarölő szerként is hat.
Keserűsó szárazon
Féltett növényeink töve köré hintsünk vékony sávban keserűsót. Ha minden igaz, ezzel távol tarthatjuk a meztelencsigákat, mivel – ha megkísérlik az azon való átjutást – a keserűsó érdes felszíne felsérti a nyálkás testüket. A keserűsótól megsérült bosszantó puhatestű kiszárad, majd elpusztul.
Keserűsó a konyhakerti növények károsítói ellen
Egyes népszerű kertészeti weboldalak szerint teljesen biztonságosan alkalmazható módszer, ha a zöldségmagok elvetését követően vékony csíkban száraz keserűsót szórunk ki közvetlenül a veteményes soraira vagy a sorok közé. Ezt célszerű pár hetente megismételnünk, hogy a kártevőket távol tartsuk a zsenge palántáktól. Ráadásul a kijuttatott keserűsóban található magnéziumot a fejlődő növények hasznosítani tudják.
Keserűsóval a paradicsom kártevői ellen
Pár hetente hintsünk a paradicsomok töve köré keserűsót, írja az egyik online kertészeti magazin. Ahányszor 30 cm magas a növény, annyi evőkanálnyi keserűsót szórjunk ki; ezzel hatékonyan fel tudjuk venni a harcot a pusztító kártevők ellen.
Mi a szakértői vélemény a keserűsó kártevőkkel szembeni hatékonyságával kapcsolatban?
USA-beli egyetemi oktatók olyan tanulmányokra hivatkoznak, melyek szerint a keserűsó nagyrészt hatástalan a meztelencsigákkal és más kerti kártevőkkel szemben, illetve, hogy a csodaszámba menő eredményekről szóló beszámolók többsége csupán a fantázia szüleménye. Kiemelik továbbá, hogy egyes kertészek hajlamosak olyannyira túlzásba vinni a szer használatát, hogy az már károsan hat mind a talajra, mind a talaj vízkészletére.
Más szakértők ugyanakkor állítják, hogy egy kisebb tálnyi keserűsóval például anélkül irthatjuk ki a lakásban megbújó csótányokat, hogy toxikus vegyi anyagot kellene a környezetünkbe kijuttatnunk.
Amit a fentiekből tanulságként leszűrhetünk, az az, hogy a keserűsó kerti kártevők elleni felhasználása viszonylag biztonságos, mindaddig, amíg csak a szigorúan indokolt mennyiséget juttatjuk ki a környezetünkbe. Ne feledjük továbbá, hogy ami az egyik kertben beválik, nem feltétlenül fog egy másikban ugyanolyan jól működni. Tartsuk ezt szem előtt, amikor keserűsót használunk például a veteményes kártevőivel szemben, mivel ennek eredményessége a konkrét körülményektől függően nagyban eltérhet.
