A bűvös 9 hónap.
Ősszel nagyon gyakran felmerül a kérdés, hogy vajon a diófa levelei komposztálhatók-e, vagy akár hagyhatjuk-e lebomlani a fa alatt őket. Sokan említik azt a tényt is, hogy a komposztálóban nagyon nehezen bomlanak le a diólevelek.
Mint köztudott, a dió esetében az allelopátia nevű jelenségről beszélünk: a növény olyan anyagokat termel, amelyek gátolják más növények fejlődését. Ezek az anyagok aktívan is kiválasztódhatnak a növényből, de fel is szabadulhatnak az elhalt részekből. Segítségükkel a növény előnybe kerül a verseny során, mert a vízhez, fényhez, tápanyagokhoz való hozzáférése jobb, miután „kikapcsolta” a versenytársait. Ezért van az, hogy a diófa környékén nemigen maradnak meg a növények, biztosan észrevettük már, hogy a fa alatt szinte a fű se nő.
A zöld növényi részekben egy glikolizált naftalinszármazék képződik, a leveleken keresztül választódik ki, önmagában nincs allelopatikus (toxikus) hatása. Az esővízzel aztán az anyag bemosódik a földbe. Ott a maradék cukrot a talaj mikroorganizmusai lebontják, és előállítják a hidrojuglont, amely tovább oxidálódik juglonná. A juglon az aktív anyag az allelopátia során. A komposztálás során a legtöbben attól tartanak, hogy a diólevélben alkotóelemei a talajba jutva ugyanígy gátolni fogják a növények növekedését, és káros hatással vannak mind a talajéletre, mind a diót tartalmazó komposzttal dúsított közegbe ültetett, vetett növényekre.
A dió komposztálásával kapcsolatban szerencsére már több kísérletet is végeztek a szakemberek. A Biokontroll honlapján részletesen olvasható teszt során arra az eredményre jutottak, hogy négyhavi komposztálás után a dió kedvezőtlen hatása csak a nagyobb dózisoknál mutatkozott, a kisebbeknél nem. Elviekben a négyhónapos komposzt felhasználható lehetne, de bomlottsági állapota még kevésbé alkalmas az egyenletes kijuttatásra. Kilenc hónap komposztálás után egyik dózisnál sem jelentkezett negatív hatás. Az ilyen érettségű diólevél komposzt nyugodtan felhasználható és egyenletesen kiszórható. Az eredmények mutatják, hogy a diólombot nyugodtan rakhatjuk a komposztba, vagy akár önmagában is komposztálhatjuk anélkül, hogy kilenc hónap után a kész komposzt negatív hatással lenne a növényekre.
Nem indokolt tehát az idegenkedés a diólevél komposztálástól, de valóban hosszabb időre van szükség. A kilenc hónapig tartó komposztálás során a diólevél kedvezőtlen hatását elveszti, sőt kedvezően hat a növények fejlődésére. A novemberben berakott komposzt már a következő év őszén olyan állapotba kerül, hogy egy rostálás után nyugodtan felhasználható.
