Természetes hőtermelés.
Egyre elterjedtebb a magaságyás: a kertészkedést megkönnyítő, idősebbeknek is kényelmes ágyásban a termelődő hőt kihasználva a szezont is korábban kezdhetjük.
Lássuk, hogy mire kell odafigyelnünk!
1. Válasszunk megfelelő anyagot!
Alapvetően a személyes ízlésünk határozza meg, hogy miből készül a magaságyás: választhatunk fát, követ, fémet vagy betont is. Természetesen minden anyagnak van előnye és hátránya is. A kő mindenképpen javasolható, mert időjárásálló és a meleget is megtartja. A fa viszonylag olcsó és könnyen mozdítható, azonban a puhább fák (pl. fenyő) gyorsabban korhadnak, nedvesednek, a keményebb fák (pl. tölgy, dió) viszont költségesebbek, de jobban ellenállnak az időjárás viszontagságainak. Az acél, alumínium ellenálló, és szemet gyönyörködtető kivitelben is kapható.
A magaságyások nagyon hangsúlyosak a kertben, ezért a többi résszel, elemmel összhangban helyezzük el őket – akár határolóként, térmegosztóként is szerephez juthatnak.
2. A fakeret élettartamát meghosszabbíthatjuk
A fából készült elemek legnagyobb ellensége a nedvesség. Ezért a belső részeket vastag fóliával vagy ponyvával érdemes bélelni, hogy a fa ne érintkezzen közvetlenül a nedves talajjal. Egy vékony kavicsréteg is előnyös lehet, amely biztosítja, hogy a falak ne álljanak folyamatosan vízben, jól száradjanak.
Emellett gondoskodnunk kell a levegő jó cirkulációjáról, a szellőzésről. Építsük az ágyást lehetőleg szabadon állóként, biztosítva, hogy a fafalak mindig ki tudjanak száradni. Olajjal vagy egyéb időjárás ellen védő anyaggal is kezelhetjük, hogy hosszabb legyen az élettartama.
3. A megfelelő nagyság
A kereskedelemben az alábbi szabványméretek alakultak ki: a legtöbb ágy 70-140 cm széles, és általában 70-90 cm magas a jó munkapozíció és a töltési mélység miatt. Természetesen mi magunk ettől eltérő méreteket is készíthetünk. Ajánlatos a derékmagasság (kb. 90 cm) és olyan szélesség, amelyet kinyújtott karral átérünk.
4. Gondoljunk a vakondok elleni védekezésre
A magaságyásban termelni valószínűleg nem a vakondok részére szeretnénk. A bosszantó károkat okozó állatka ellen védekezni kell. Az emelt magaságyások alatt összegyűlő zöldhulladék nem csak élelmet biztosít, de kellemes, meleg búvóhelyet is mindenféle kis rágcsáló számára. A vízelvezető réteg fölé aprószemű nyúlhálót érdemes tenni, úgy, hogy alulról ne lehessen felemelni és mellette bebújni.
5. Megfelelő rétegzettség a magaságyásban
Ahhoz, hogy a magaságyásban működjön a természetes fűtés, fontos, hogy a rétegeket helyesen tegyük egymásra.
- A vékony, vízelvezető kavicsréteg fölé durva zöldhulladék (ágak, gallyak) kerüljön.
- Efölött egy finom zöldréteg legyen levágott fűből, lombból.
- Következik egy réteg kerti föld.
- Majd a növények alá kerülő keverék virágföldből és komposztból.
Így a hasznos lebontó baktériumok jól tudnak dolgozni, hőt termelve.
6. A termelődő hő megfelelő hasznosítása
A magaságyásnak megvan az az előnye, hogy a termelődő hő miatt sokkal hamarabb lehet indítani a kertészeti szezont. Íme, néhány példa a kihasználására:
- március-áprilisban kerülhet bele retek, spenót, rukkola, petrezselyem, salátafélék (a fagyok ellen az ágyat fóliával boríthatjuk),
- késő áprilisban hagymafélék, póréhagyma,
- májusban jöhet a paradicsom, uborka, cukkini, paprika, pepperoni,
- a meleg nyári hónapokban brokkoli, karfiol, karalábé, répa következhet,
- augusztustól ültethetjük az endíviát, őszi salátákat, radicchiót,
- szeptember-októberben rukkola, zeller, petrezselyem, más fagyálló zöldségek javasoltak, és újra használhatjuk a védőfóliát,
- a leghidegebb téli hónapok előtt szüreteljünk le mindent, és fedjük le az ágyat fóliával, hogy a hó, eső ne mossa is a tápanyagokat.
7. Kombinálás hidegággyal
Ha az emelt ágyat kiegészítjük egy fedéllel, akkor már akár februárban megkezdhetjük a termesztést, elsősorban a hidegtűrő levélzöldségekkel. Ügyeljünk a tájolásra: keleti-nyugati irányú legyen. A fedél az ággyal 30-45°-ot zárjon be, erős, átlátszó fólia vagy plexiüveg legyen. A fedél legmagasabb oldala észak felé essen, így kapja a legtöbb napsütést. Kora tavasszal ügyeljünk arra, hogy ne borítsa hó, mert akkor nem jut elegendő fény a palántáknak, magoknak. Kis fadarabokkal tudjuk egy kicsit alátámasztani, hogy a szellőzést biztosítsuk.
8. Védekezés a csigák ellen ökológiai segítséggel
A levélzöldségek nagyon vonzó csemegét jelentenek a nyálkás csigák részére, ezért érdemes ellenük védekezni:
- természetes csigaűző hatása van a kamillának és a borsikafűnek, ajánlott az ágyás köré ültetni őket,
- egy kb. 2 cm széles rézcsík az ágyás szélén is távol tartja őket, mivel nem szeretnének érintkezni az anyaggal, nem mennek át rajta,
- állítólag a kávézacc is elűzi őket, érdemes körbeszórni az ágyást.
9. Vegyes kultúra a kevesebb kártevő és több termés érdekében
Alapszabály, hogy ugyanabba a családba tartozó növényeket ne ültessünk egymás mellé és egymás után. Ezek ugyanazt a tápanyagot vonják el a talajból maguknak, így az gyorsabban kiürül és nem tud megfelelően regenerálódni. Ajánlatosabb inkább a kevert vegyes kultúra, így a kártevők is kevésbé tudnak felszaporodni. Ha a kártevőket veszélyeztető növények mellett (pl. uborka) illatos növényeket termesztünk (pl. kaprot, ürmöt, hagymát), akkor természetes módon védekezhetünk.
10. Mikor szükséges javítani, felújítani az ágyást?
Az első évben a réteg 10-20 cm-rel is csökkenhet, ezt virágfölddel kell pótolni. A rétegek hőtermelő hatása 5-7 év után kimerül, ezért akkor az összes földet eltávolítva újra ki kell a rétegzést alakítanunk.