Van néhány fontos szabály, amelyet érdemes a magaságy növényeinek gondozásakor betartani: ezeket csokorba szedtük, az előkészítéstől kezdve, a vetésen és gyomirtáson, öntözésen át egészen a betakarításig.
Tavasztól őszig folyamatos gondozás
A jól megválasztott fajta, a tápanyagokban gazdag talaj és a helyes agrotechnika a biztosítéka annak, hogy a növényeink erőteljesen fejlődnek, és kevéssé lesznek fogékonyak a betegségekkel szemben.
A jó kondíció, a rendszeres gyomirtás pedig fokozza a növények ellenálló képességét a gombás megbetegedésekkel szemben. Így viszonylag ritkán van szükség arra, hogy a magaságy növényeit vegyszerekkel védjük meg a betegségektől és a kártevő rovarok támadásától.
A talajt tavasztól őszig ápolni kell. Ez rendszeres gyomtalanításból és a talajfelszín porhanyításából áll.
A gyomokat csak kézzel
A gyomtalanítás csak mechanikai úton történjék, vagyis kapálással és gyomlálással. Mindkét munkát gyakran, 7-10 naponta kell elvégezni, mert a kedvező körülmények hatására nemcsak a kultúrnövények, a gyomok is erőteljesen növekednek. Minél előbb kigyomláljuk a „nemkívánatos vendégeket", annál kevesebb vizet és tápanyagot, helyet és napfényt vonnak el a termesztett növények elől, és annál kisebb a veszélye annak, hogy betegségeket vagy kártevőket közvetítenek.
A talajt csak felszínesen, 1-2 cm vastag rétegben szükséges porhanyítani. Ehhez a munkához keskeny kézikapát vagy horgas talajlazító eszközt használjunk.
Gyakoribb öntözés szükséges
Amint azt már említettem, a magaságy viszonylag gyorsan kiszárad, ezért nélkülözhetetlen ápolási munka az öntözés.
Öntözésre rendszerint vezetékes vizet használnak. Ha ez nem túlságosan meszes, akkor valamennyi termesztett növény vízellátásának javítására alkalmas. A legjobb, ha az esővizet összegyűjtjük és ezzel öntözünk. Ebben ugyanis kevesebb a mész, amelyet több zöldségféle rosszul visel el.
A nálunk jóval módosabb országokban szinte általános, hogy a kertészkedők a ház mellett vízgyűjtő medencéket helyeznek el, és esővízzel öntöznek, bár a csapadékvízben is lehetnek a növények életfolyamataira káros hatású elemek és vegyületek.
Az épületek tetejéről igen jelentős mennyiségű víz gyűjthető össze, és ennek egyre nagyobb jelentősége van éppen most, amikor a vezetékes víz ára már korántsem jelentéktelen költségtényező. Talán még nagyobb fontosságú, hogy a saját vízkészletet bármikor felhasználhatjuk, szemben a vezetékes vízzel, amelynek korlátozását éppen akkor írják elő, amikor a növényeknek a legnagyobb szükségük volna a vízre.
Egy négyzetméter tetőfelületről - az ereszcsatornák közvetítésével - évente 150-200 liter értékes esővíz gyűjthető össze. Érdemes volna ezt a régi gyakorlatot újra elterjeszteni!
Folyamatos betakarítás, többszörös termésmennyiség
A magaságy termésének betakarítása folyamatos munka. Minél többször vizsgáljuk át a növényállományunkat és minél gyakrabban szedjük le a fogyasztásra érett termést, annál gazdaságosabb lesz a munkánk. Az egy menetben történő nagyüzemi betakarításnak ugyanis az a legfőbb hátránya, hogy a betakarítás idején a termés egy része már túlérett, a másik része pedig még nincs kellőképpen kifejlődve. Ezt a hibát a magaságynál kiküszöbölhetjük, és ezzel máris jelentékeny terméstöbbletet érhetünk el.
További előnye még az is, hogy a termések (pl. a paprika bogyói) a korábbi termések leszedése következtében kedvezőbb helyzetbe kerülnek, több tápláló asszimilátához jutnak, és így jobban kifejlődhetnek.
A jól gondozott magaságy háromszor-négyszer annyi termést adhat, mint a hasonló nagyságú sík terület.
