A fukszia elbűvölő szépségű növény, amely a nyár nagy részében színpompás ékkövekhez hasonló virágaival örvendeztet meg bennünket.
Noha a gondozása általában nem ró számottevő terhet a kertészre, gyakran szükség lehet a rendszeres időközönkénti metszésére, visszacsípésére ahhoz, hogy folyamatosan friss, rendezett, esztétikus látványt nyújtson, no és persze hogy minél dúsabban virágozzon.
Sokan sokféle módszerre esküsznek, ami a fukszia metszését illeti, attól függően, hosszú távon kinek mi vált be a legjobban. Természetesen sok függ a fukszia fajtájától, illetve a lakóhelyünk klímájától is. Az alábbiakban következzen pár olyan általános érvényű tipp és jó tanács, amelyeket valamennyi fuksziabarát bátran megfogadhat.
A fukszia metszése
Sokat segít a fukszia gondozásában, ha egy életre megjegyezzük, hogy a növény kizárólag a fiatal, új, egyéves hajtásokon hoz virágokat. Ezért nem kell amiatt aggódnunk, hogy esetleg a rügyeket is eltávolítjuk, amikor épp az egyévesnél idősebb hajtások metszésével vagyunk elfoglalva. Ne ijedjünk meg attól sem, ha esetleg drasztikusan vissza kell metszenünk a növényt, mivel végeredményben – megújulva és megerősödve – szebb látványt fog nyújtani, mint valaha.
Minden fuksziának az előnyére válik, ha az elnyílt virágokat leszedegetjük róla. A hajtásvégek visszacsípése pedig formásabb, kompaktabb, bokrosabb növekedést eredményez.
Hogyan metsszük meg a fuksziát?
A csüngő fukszia ideális függő virágkosarakba, de balkonládába is ültethetjük. Rendszerint nem igényel sok metszést, de a teljes vegetációs időszak alatt szükség szerint távolítsuk el a vékony, gyenge vagy megnyurgult hajtásokat, hogy a növény életerős és egészséges maradjon. A vágást a levélhónaljak felett ejtsük.
Mielőtt a csüngő fuksziát a téli hónapokra behoznánk a lakásba, vágjuk vissza 15 cm-re vagy még ennél is rövidebbre. Vannak, akik a visszavágással (amelynek célja alapvetően a növekedés szabályozása, illetve a satnya hajtások eltávolítása) kora tavaszig várnak.
A télálló fukszia bokros növekedésű, trópusi hangulatot árasztó évelő, amely az év nagy részében folyamatosan növekszik. Eredeti élőhelyén 2-3 méter magasra is megnő, szélessége pedig elérheti az 1-1,2 métert. A csüngő fuksziáéra emlékeztető virágaiból elnyílás után vöröses-lila termések fejlődnek ki.
Általában nincs szükség a metszésére, bár a szelesebb vidékeken hasznos lehet egy kisebb mértékű, késő őszi metszés. Egyéb esetben elegendő egy könnyű tavaszi alakító metszés, amellyel határt szabunk a növény magasságának, illetve egyúttal eltávolítjuk az új hajtások közül a gyenge, erőtlen, rosszul fejlődött hajtásokat.
Kerüljük a télálló fukszia télen történő metszését, kivéve, ha kifejezetten enyhe éghajlatú, telente fagymentes területen élünk.
