A meggy különleges tulajdonságai elsősorban a színét is adó vegyületeknek köszönhetők. Hogyan fejti ki a piros gyümölcs természetes gyógyhatását?
A meggy sokoldalú felhasználhatósága és tápanyaggazdagsága miatt kedvelt és keresett gyümölcs. Frissen, fagyasztva és aszalva a legértékesebb az emberi szervezet számára, bár Magyarországon leginkább meggylé és meggybefőtt formájában, feldolgozva fogyasztjuk. A meggy savanykás íze miatt sokan inkább cseresznyét választanak helyette - kiváltképp, ha a friss gyümölcsről van szó. (A fenti képen látható csoda receptje megtalálható itt.)
A legerősebb antioxidáns
Már mélybordó színe is értékes beltartalmáról árulkodik: arról, hogy a meggy gazdag antocianin-tartalmának köszönhetően az egyik legerősebb antioxidáns gyümölcsünk. Ráadásul az antocianidin, s annak aglikonja, a cianidin az aszpirinhoz hasonló gyulladáscsökkentő hatással bír. A meggy bordó színét adó anyag ezenkívül remek vértisztító, anyagcsere-serkentő (máj, vese, emésztés), vízhajtó, csökkenti a köszvény fájdalmait, roborálja az immunrendszert, valamint segít a meghűlés leküzdésében. Légzési bántalmak és megfázás kezelésére leginkább a frissen préselt, vagy akár a fagyasztásból felengedett (nem cukrozott) meggylevet és a meggy szárából készült főzetet alkalmazzák.
100 g gyümölcs tápanyagtartalma
Energia 58 kcal
A-vitamin 1000 NE
B1-vitamin 0,05 mg
B2-vitamin 0,06 mg
C-vitamin 10,00 mg
Kalcium 22,00 mg
Foszfor 19,00 mg
Nátrium 2,00 mg
Kálium 191,00 mg
Mikor szedjük?
A meggy különböző fajtáinak gyümölcse a korán érő, májusi meggytől eltekintve június elejétől július végéig frissen fogyasztható. A meggy azonban nem utóérő gyümölcs, így csak akkor szedjük le, ha nyomban fel is használjuk. A megfelelő tárolással is csak néhány nappal hosszabbítható meg a frissen maradási idő. Az elnyújtott szüret ennek ellenére nem okoz gondot, hiszen a teljesen beért gyümölcsök viszonylag sokáig (akár 2-3 hétig is) a fán maradhatnak anélkül, hogy felrepednének.
