A szobanövények otthonunk szerves részét képezik, nemcsak színt visznek egy-egy helyiségbe, hanem javítják a beltéri levegőt és klímát is. Sokan azonban nem tudják, hogy a legnépszerűbb szobanövények között vannak olyan fajok, amelyek mérgezőek.
Akárcsak kerti dísznövényeink, úgy szobanövényeink egyes részei egyaránt rendelkezhetnek mérgező hatású vegyületekkel. Egy új növény vásárlása, vagy lakásunkba kerülése előtt ezért nem árt tájékozódni friss jövevényük ilyen jellegű tulajdonságáról sem, hiszen vannak olyan növények, melyekről első ránézésre nem is gondolnánk, hogy mérgező lehet akár kismértékben is. Ezt érdemes főként olyan családokban megtenni, ahol kisgyermek, illetve házi kedvenc is hozzáférhet e növényhez.
Míg nekünk felnőtteknek eszünkbe sem jut e növények esetleges megrágása, addig érdeklődő gyermekeink és háziállataink kíváncsiságuk által akár ezek megrágására is vállalkozhatnak. A növények elfogyasztásuk által, szájba kerülve, megrágva és lenyelve is okozhatnak mérgezést, de kifejthetik számunkra nemkívánatos hatásaikat bőrirritáció formájában is kifolyó nedvükkel, ezért ápolásuk során sem árt, ha ezekről is tájékozódunk előzetesen. A háziállatok esetében jobb, ha tudjuk azt is, hogy nemcsak a növények, hanem az öntözésük során belőlük kifolyó és az edényben összegyűlt öntözővíz is kimoshatja a toxikus vegyületeket, ezáltal tartalmazhat méreganyagokat.
Hogyan előzzük meg a bajt?
Annak ellenére, hogy számos növény rendelkezik mérgező tulajdonságokkal még nem kell feltétlenünk lemondanunk róluk, hiszen egy védett hely keresésével, ahol sem kedvencünk sem gyermekünk nem fér hozzájuk, még gyönyörű díszei lehetnek lakásunknak. Az ilyen növények ápolása, vagyis metszése, átültetése, szaporítása során védőruházat, vagy legalább is védőkesztyű használata ajánlott, valamint a munkafolyamat végeztével az alapos kézmosásnak is kiemelt jelentősége van, így ugyanis elkerülhető nedvük bőrt irritáló hatása.
Abban az esetben, ha a mérgezés mégis bekövetkezne, nagyon fontos, hogy minél hamarabb orvoshoz forduljunk. Nemcsak a nagyon mérgező, hanem az enyhén mérgező növények esetében is ajánlatos ezt megtenni, hiszen a későbbi problémák ezzel kerülhetők el legkönnyebben. Annak is kiemelt jelentősége, hogy tudjuk, milyen növény és annak melyik része került elfogyasztásra, illetve az elfogyasztott mennyiséggel is jó, ha tisztában vagyunk. Amennyiben nem tudjuk a növényt azonosítani, érdemes azt is, vagy annak egy részét magunkkal vinni a rendelőbe, hiszen csak így állítható fel pontos diagnózis és így orvosolhatók hatékonyan a kialakult tünetek.
Melyek a legelterjedtebb mérgező szobanövények?
Most következzenek azon legelterjedtebb szobanövények, melyek szépségük mellett mérgező tulajdonsággal is rendelkeznek.
Szobai ciklámen
A szobai ciklámen (Cyclamen persicum) a hűvösebb terek díszítő elemeiként ismertek. Rózsaszín vagy fehér árnyalatú virágai, valamint levelei csak kisebb mértékben okoznak nyálkahártya-irritációt, de gumójának lenyelése a benne található triterpén szaponinok miatt súlyos allergiás reakciót is kiválthat. Lenyelést követően hányás, gyomorfájdalom, hasmenés az elsődleges tünet, de nagyobb mennyiség szervezetbe kerülése esetében akár erős görcsöket, légzési nehézséget is okozhatnak. Az állattartók is ügyeljenek kedvenceikre, hiszen esetükben is hasonló tünetek tapasztalhatók, de nagy mennyiségben akár szívritmuszavar is jelentkezhet a görcsök mellett.
Amarillisz
Az amarillisz (Hippeastrum culmorum) a karácsonyi időszak népszerű növénye, melynek minden része hatással lehet szervezetünkre, lenyelés esetében ugyanis hányást és hasmenést okozhat, viszont nagyobb mennyiségben már gyomor, valamint bélgyulladáshoz hasonló tüneteket válthat ki. Az állatok számára különösen veszélyes hagymája is, hiszen a benne lévő méregkoncentráció különösen magas, így már minimális fogyasztása is szívritmuszavarhoz és szívleálláshoz vezethet.
Klívia
A klívia (Clivia miniata) szintén az Amaryllis családba tartozik, és narancssárga virágaival különösen vonzó szobanövény. Mérgező szobanövény, mivel alkaloidokat tartalmaz, így fogyasztása hányingerhez, hasmenéshez és fokozott nyálelválasztáshoz vezethet. Ha pl. egy macska nagyobb mennyiséget nyel le az központi bénuláshoz vezethet.
Anyósnyelv
A könnyen nevelhető és kedvelt levéldísznövény az anyósnyelv (Sansevieria trifasciata) szintén a mérgező növényfajok listáján van szaponin tartalma miatt. A levelek megrágása esetében hányinger, hányás, hasmenés és görcsök is felléphetnek.
Buzogányvirág
A buzogányvirág (Dieffenbachia) talán az egyik legismertebb, mindenki számára köztudottan mérgező szobanövényünk. Minden része mérgező ugyanis magas a kalcium-oxalát, cianogén-glükozid, valamint oxálsav tartalma. Különösen veszélyes, hiszen olyan tünetek jelentkeznek, mint a száj, a gyomor, a belek és a torok súlyos irritációja, nyelési nehézség, légszomj és esetleg véres hasmenés. A növény bármely részének megkóstolása után nem sokkal égő, maró érzés lép fel a szájban és a torokban, ezt követően a nyálkahártya megduzzadása miatt nyelési nehézségek és beszédképtelenség is jelentkezhet.
Könnyezőpálma
A lyukacsos és hatalmas levelekkel rendelkező könnyezőpálma (Monstera deliciosa) termését kivéve – mely egyébként nagyon ízletes – minden része tartalmaz oxálsavat, mely erősen mérgező hatású. Levelei csak kisebb, viszont léggyökerei és virága jelentős mennyiségben tartalmazzák e káros vegyületet. Bőrre kerülve pirosodást, duzzadást, égési sérüléshez hasonló tüneteket okozhat. Megrágva a nyálkahártya kivörösödését okozhatja, valamint akár nyelési nehézséget és fulladást is kiválthat.
Mikulásvirág
A téli időszak közkedvelt mikulásvirágából (Euphorbia pulcherrima) kifolyó tejnedv már kis mennyiségben a bőrrel érintkezve irritációt okozhat. A szájban a nyálkahártya égő érzését okozhatja, még lenyelve hányást és hasmenést vált ki. Nagy mennyiségben elfogyasztva akár rohamokhoz, valamint fulladáshoz is vezethet.
Rákvirág
A díszes, gyakran mintás levelű rákvirág (Aglaonema crispum) szintén egy mérgező nedvet tartalmazó dísznövény, melyből egy kevés is elég a gyorsan kialakuló bőrirritációhoz. Szájba kerülve a nyálkahártyát irritálja, még lenyelve pedig hányást és hasmenést is okozhat.
Cikász pálma
A cikász pálma (Cycas revoluta) egzotikus megjelenése miatt kedvelt dísznövényfaj. Amellett, hogy levelei szúrósak a növény minden része mérgező, magvai különösen nagy mennyiségben tartalmaznak glikozidokat.
Szobafikusz-fajok
A szobafikusz-fajok (Ficus spp.) tejnedve kumarint is tartalmaz, amely hányást, hasmenést okoz, valamint nagy mennyiségű fogyasztása pedig fulladást is kiválthat. A növény ápolása, metszése során kifolyó nedvének bőrirritáló hatását kesztyű használatával előzhetjük meg.
Agglegénypálma
Az árnyékos helyeken is jól megélő agglegénypálmának (Zamioculcas zamiifolia) különösen a magjai mérgező hatásúak, de levelei egyaránt a növény által termelt dikarbonsavak, oxálsav és kalcium-oxalát miatt. A bőrrel érintkezve bőrpír, duzzanat és égő érzés léphet fel. Lenyelve pedig nyelési nehézséget, hányást, hasmenést, gyomor-bélrendszeri problémákat okozhat. Az agglegénypálma okozta mérgezési tünetek azonban az esetek többségében csak enyhe lefolyásúak és gyorsan megszűnő problémát okoznak.
Sárkányfa-félék
A sárkányfa félék (Dracaena spp.) könnyen nevelhető és gondozhat növényfajok, így nem árt tudnunk, hogy a növények minden része mérgező, szerencsére azonban csak mérsékelten, így lenyelés esetében hányást, étvágytalanságot, levertséget okozhat.
Sugárarália
A sugárarália (Schefflera arboricola) levele, illetve hajtásai egyaránt enyhe mérgező hatással rendelkeznek oxáltartalmuk miatt. Lenyelve égő érzés, duzzanat, nyelési nehézség alakulhat ki, valamint étvágytalanság, emésztőrendszeri fájdalom is a tünetek közé sorolható.
Szobai kankalin
Az apró és dúsan álló levelekkel rendelkező, igénytelen növényünk a szobai kankalin (Primula obonica). A levélszőrök tövi részénél található apró mirigyek mérgező tejnedvet termelnek, melyek bőrpírt, viszketés, hólyagok kialakulását válthatja ki az érintkező bőrfelületen. Emésztőrendszerbe kerülve hányást és hasmenést is okozhat.
