Csodás rózsaszín vagy fehér virágai a kert díszévé teszik. Levele is különleges, tavasszal bronzos, nyáron mélyzöld, ősszel pedig élénksárga. Mégis legfőképp gyümölcséért tiszteljük.
A kajszifa (Armeniaca vulgaris) szép dísze lehet kertünknek: a virágai fehérek vagy rózsaszínek, levelei tavasszal bronzos színűek, nyáron mélyzöldek, ősszel pedig sárgák. A fák teljes magassága általában 5-8 m, élettartalma pedig akár 75 év is lehet (de általában rövidebb).
Levendulás-barackos pite Kaldeneker György konyhájából. A recept megtalálható itt.
A termőkorú fát évente kell metszeni, hogy új termőhajtásokat fejlesszen. Amikor a gyümölcsök elérik a 2 cm-es átmérőt, érdemes ritkítani a termést, mert ezzel növelhetjük a gyümölcsök méretét és csökkenhetjük annak veszélyét, hogy az egyik évben óriási termés lesz, a másikban pedig szinte semmi. Akkor kell betakarítani, amikor a gyümölcsök már teljesen színeződtek, és bőrük a nyomás hatására kicsit behorpad.
A nálunk szokásos téli fagyok nem károsítják a kajszibarackfa vesszőit és rügyeit. Ez a gyümölcsfaj azonban a korán ébredők közé tartozik, ami annyit jelent, hogy a mélynyugalmi állapota már január végén-február elején befejeződik. Ha ilyenkor enyhe idő uralkodik, akkor megindul a fák élettevékenysége, a rügyek duzzadni kezdenek. A veszélyes az, ha az átmeneti enyhülést ismét hideg idő követi, mert ilyenkor a rügyek már nagyon érzékenyek a hidegre, és könnyén elfagyhatnak.
A rügyek vagy később a bimbók, a virágok elfagyása egyenesen belekergeti a kajszibarackfákat a szakaszos termésbe.
Károsítók
A fákat esetenként a levéltetvek károsíthatják pl. a hamvas őszibarack-levéltetű. Súlyosabb esetben a levéltetvek miatt a fák visszamaradhatnak fejlődésükben. Alapvetően a levéltetvek az általuk kibocsátott mézharmattal okoznak gondot, mert ezen korompenész telepedik meg. Ennek hatására pedig csökken az asszimilációs (zöld) felület. A szárnyatlan levéltetvek halvány zöldek, hátuk fehér, mézszerű bevonattal fedett. Az ellenük való védelemben hasznosak a katicabogarak, a fátyolkák. A rovarölő-szeres védekezést lehetőleg tavaszra időzítsük.
A kajszihimlő a leveleket és a gyümölcsöt károsítja. A vírus okozta tünetek: klorotikus, hullámos szélű foltok és levéltorzulás. A termés felszínén és a csonthéjon szintén elszíneződő foltok, gyűrűk jelennek meg. A kajszihimlő elleni védelem gyakorlatilag a vírusmentes szaporítóanyagon alapul. A vírusos egyedeket nem szabad megvásárolni. Toleráns fajtákat kell választani. A levéltetvek terjesztik ezt a vírust, ezért az ezek ellen való védekezés csökkenti a vírus megjelenésének veszélyét.
A kajszi pszeudomónászos elhalásának tünetei tavasszal jelentkeznek. A részleges vagy teljes lombelhalás mellett az ágakon rákos sebek keletkeznek és mézgásodás is tapasztalható. A baktérium terjedésének a nedves, csapadékos időjárás a novembertől márciusig terjedő időszakban kedvez. Sebeken keresztül fertőz, ezért a metszést ajánlatos áprilisra hagyni.
