Miért nem illatoznak a mai vágott rózsák?

Miért nem illatoznak a mai vágott rózsák?

Eltűnőben a régi fajtakínálat.

Amikor egy rózsacsokrot kapunk, tipikus reakció, hogy az orrunkhoz emeljük a virágokat, hogy érezzük az illatukat. Emlékszel az legutóbbi ilyen alkalomra? Érezted a finom illatot? Nem?!

Nos, ez nem meglepő. Míg a vadon növő és a régi, kertben megtalálható rózsák többsége illatos, a vágott virágként kapható fajták egyre kevésbé illatoznak. Nem tévedünk, ha úgy érezzük, hogy a rózsák illata az elmúlt években, évtizedekben csökkent. A jelenlegi fajták kb. 90%-át hiába szaglásszuk, nem sok mindent fogunk érezni.

vagott rozsak nem illatoznak 02

Másra vágyik a piac

Mivel a rózsákat az egész világon terítik, a piac globális, a modern nemesítésnek arra kell törekednie, hogy a virágok tartósak, jól szállíthatóak, ellenállóak legyenek. Biológiai és genetikai szempontból ezek nehéz kihívások, az illatot pedig nem könnyű átörökíteni.

A rózsákból ma mintegy 30 000 regisztrált fajtát tartanak nyilván, ezeknek csak kis része illatos.

A vágott rózsák legnagyobb szállítói Kelet-Afrikában és Dél-Amerikában vannak, főként Kenyát és Ecuadort kell megemlítenünk. A kereskedelemben kapható rózsafajták választéka szinte követhetetlenné vált, a 3 nagy, jól ismert fajta, a ’Baccara’, a ’Sonie’ és a ’Mercedes’ mellett rengeteg másik van már a piacon.

Különleges színárnyalatok és virágméretek jelentek meg. A nemesítéstől a piacra jutásig hosszú, munkás út vezet: akár 10 év is eltelhet, míg egy új fajta megszületik. A vágott rózsának számos teszten kell megfelelnie, szimulálják a hajóval szállítást, tartóssági teszteknek vetik alá, vizsgálják a virágok és a szár erősségét. Nagy jelentőséget tulajdonítanak a hosszú és különösen egyenes virágszárnak is. Csak ebben az esetben lehet jól szállítani és csokorba kötni a rózsákat. A vágott rózsák levelei viszonylag sötétek, hogy szebb kontrasztot nyújtsanak a virágokkal.

A hangsúly ma már világszerte a jó szállíthatóságon, ellenállóságon, hosszú és gyakori virágzáson, a kinézeten, nagyobb színválasztékon van – legkevésbé az erős illaton. A vágott virágok legtöbbször légi útvonalakon szállítódnak, ezért rendkívül tartósnak kell lenniük bimbós fázisban. Az illat viszont épp ellenkezőleg, arra serkentené a rügyeket hogy kinyíljanak.

vagott rozsak nem illatoznak 03

Mitől függ az illat?

A rózsák illatát azok az illóolajok adják, amelyek apró mirigyekben képződnek a virágszirmok alsó részén, a virág aljához közel.

Az illatok kibocsájtása a körülményektől is függ: magas páratartalmú levegőben, magasabb hőmérsékleten fokozottabb. A különböző illatárnyalatok egy emberi orrnak túlságosan finomak, és csak nagyteljesítményű kromatográffal lehet őket pontosan meghatározni.

Általánosságban azt mondhatjuk, hogy minden rózsa illata:

  • tartalmaz gyümölcsös összetevőket (citrom, alma, ananász, birs, málna vagy hasonlók)
  • tartalmaz virágszerű illatokat (jácint, gyöngyvirág, ibolya)
  • fűszeres komponenseket is tartalmaz (vanília fahéj, bors, ánizs, tömjén)
  • és egy meglehetősen nehezen definiálható illatrészt is tartalmaz, pl. páfrányra, mohára, frissen kaszált fűre vagy petrezselyemre emlékeztetőt.

vagott rozsak nem illatoznak 04

Illatos rózsák

A parlagi rózsa, a damaszkuszi rózsa, a pézsmarózsa és a fehérrózsa a nemesítők, biológusok és a szakemberek között fontos illatforrásnak számítanak. Az illatos vágott rózsák előállításának legnagyobb akadályát azonban az jelenti, hogy az illatért felelős gének recesszíven öröklődnek.

Azaz ha két illatos rózsát keresztezünk, az első generációban nem illatos virágokat kapunk, csak az azt követő generációban jelennek meg újra illatos rózsák is. Ez azonban a beltenyésztés egyik formája, és nagyon legyengíti a növényeket. A kertész számára ez általában több gondozást jelent, ráadásul az illatot biztosító génekhez a betegségekre való nagyobb fogékonyság is kapcsolódik - márpedig ez nem kívánatos a piacon.

A damaszkuszi rózsa illata lenyűgöző. Rózsaolajokhoz is használják, a parfümipar alapanyaga. A nehéz illat kb. 400 különböző illatösszetevőből áll, amelyek eltérő koncentrációban fordulnak elő. Egyetlen szál virág beborítja az egész szobát illatával.

Főként a rózsák két csoportját sorolják az illatos rózsák közé: a tearózsákat és a cserjés rózsákat. A cserjés rózsák illata általában nagyrészt fűszeres jegyekkel és vaníliával, borssal, tömjénnel, stb teli. Ezek tipikusak a híres nemesítő, David Austin angol rózsáiban, amelyek ötvözik a történelmi rózsafajták varázsát a modern rózsák virággazdagságával. Wilhelm Kordes nemesítő műhelyéből származó rózsacserjék is gyakran hasonló illatúak. Ezzel szemben a tearózsák inkább a régi damaszkuszi fajtákra emlékeztetnek, gyümölcsös, gyakran nagyon intenzív illatukkal.

A rózsák jellegzetes, karakteres illata általában csak vörös vagy rózsaszín fajtákhoz köthető. A sárga, narancs és fehér rózsák inkább gyümölcsösek, fűszeresek, vagy más virágok illatára emlékeztetnek. Érdemes megjegyezni, hogy az illat érzékelése nagymértékben függ az időjárástól és a napszaktól is. Van, amikor csak bimbós állapotban érezhető, kinyílva már nem, vagy csak egy felhőszakadás után érzékeljük. Korán reggel és a napos napokon általában intenzívebben illatoznak a rózsák.

Új szelek

Az 1980-as évektől kezdve újra fokozódott az érdeklődés a régi, nosztalgikus, illatos fajták iránt a vásárlók és a nemesítők részéről is. David Austin angol rózsái mellett Alain Meilland francia nemesítő is előállította ’Provence-i illatos rózsa’ sorozatát, a kerti rózsák egy teljesen új szériáját, amelyek megfelelnek ezeknek az igényeknek. A piacon megfigyelhető, hogy ha nem is olyan illatos, de legalább mérsékelt illattal rendelkező rózsák kezdenek teret nyerni.

Ha tetszett a cikk, kövesd a Hobbikertet a Facebookon is!

BEZÁR

Vélemény, hozzászólás?