Miért olyan kellemetlen szagú a ginkgofa, nem lehet ez ellen tenni?

Miért olyan kellemetlen szagú a ginkgofa, nem lehet ez ellen tenni?

Sajátos megtermékenyítés.

A ginkgofa, ginkó vagy páfrányfenyő (Ginkgo biloba)  egy kb. 180 millió éves, ősi fafaj. Szép növésű, robosztus fa, amely különleges, legyezőszerű leveleivel is díszít. Ősszel az aranysárga levelek hullása festői látvány. A ginkóval csak egyetlen gond van, viszont az igen nagynak tűnik.

ginkgo biloba szag 02

Mi ez a szörnyű szag?

Különösen a városokban ismert a probléma: a ginkgofa körül átható bűz árad, már messziről érezni a kellemetlen szagot. Aki nem tudja, hogy honnan ered, szaglászva néz körbe, hogy mi lehet ez? Rothad valami? Vagy hányásszag terjeng? A „bűnös” a női ginkgofa, egészen pontosan a termésekben található vajsav.

ginkgo biloba szag 06

A páfrányfenyő kétlaki, ami azt jelenti, hogy külön egyed hordozza a nőivarú és egy másik a hímivarú virágokat. A nőivarú fa egy bizonyos kor után ősszel zöldes-sárga, gyümölcshöz hasonlító, húsos magköpennyel körbevett magokat hordozó termést fejleszt, amelyek az éréskor nagyon kellemetlen szagot árasztanak. Ennek oka, hogy a benne lévő magok hexán-, valerián- és vajsavat tartalmaznak.

ginkgo biloba szag 04

Azonban ez az egyetlen módja a páfrányfenyő sikeres megtermékenyítésének. Az egész folyamat nagyon egyedi és bonyolult. Ez a szag vezeti a szabadon mozgó hímivarsejteket a női sejtekhez. A ginkgo csak későn, kb. 20 évesen éri el az ivarérettséget, viszont utána akár 1000 évig is szaporodóképes marad.

ginkgo biloba szag 05

Ideális közterületi fa lenne…

A gingko egy nagyon jól alkalmazkodó és könnyen nevelhető fa, amely alig támaszt igényeket a környezete felé és képes megbirkózni még a levegőszennyezettséggel, a füstgázokkal is. Szinte soha nem támadják kórokozók, kártevők. Mindez ideális városi, utcai fává tenné – ha nem lenne a szaggal kapcsolatos kellemetlenség.

ginkgo biloba szag 03

A szakértők azon dolgoznak, hogy csak a hímivarú egyedek kerüljenek ki a közterekre, azonban ez nem egyszerű feladat. Ugyanis kb. 20 évbe telik, amíg a növény eléri az ivari fejlettséget – és csak ekkor derül ki, hogy hím- vagy nőivarú egyeddel van-e dolgunk. A magok előzetes genetikai vizsgálata nagyon költséges és összetett, a gyakorlatban nem kivitelezhető. Így hát kiültetik a kis fákat, amikor azonban kiderül, hogy egy nőivarú egyedről van szó, akkor sajnos a lakosok is nehezen tolerálják az átható bűzt, ami érthető is. A földön fekvő büdös termések ráadásul még csúszóssá, balesetveszélyessé is teszik a járdákat.

További érdekességek a ginkóval kapcsolatban:

Ha tetszett a cikk, kövesd a Hobbikertet a Facebookon is!

BEZÁR

Vélemény, hozzászólás?