A hagymák elültetéséről kezdve a virágzáson át egészen a táplálásig minden fontos tudnivalót összegyűjtöttünk. Attól, hogy elnyílt, még törődni kell vele!
A tulipán az egyik legismertebb és legkedveltebb dísznövény, amelyik mélyen beépült a mindennapjainkba, elég csak a régi tulipános ládákra, vagy a kisgyerekek első virágrajzaira gondolni. Sokan egyszerű növénynek vélik, pedig talán csak a rózsának alakult ki az évek, évszázadok alatt annyi fajtája, típusa, mint a tulipánoknak. Emiatt sokan ősi magyar növénynek tartják – a hollandok pedig ősi holland növénynek – de egyik sem igaz. A tulipán a Közel-keletről jutott el hozzánk, talán az oszmán birodalomból, ahol hatalmas kultusza volt (ahogy egyébként a rózsának is). Itthon a XVII. század elején kezdett elterjedni, az írott szövegekben is ekkor bukkan fel először. Gondozásának talán kevésbé köztudott lépéseibe Dr. Eke István, a CoraxBio szakértője ad betekintést.
A növényeket egymástól mintegy 20 cm-es távolságra, 8-10 cm mélyre (az optimális mélység kb. a hagyma átmérőjének két és félszerese), szeptemberben vagy, ha még enyhe az idő – októberben kell ültetni. A homokos, vagy más, nem állandóan nedves talajt, a napsütötte helyeket kedveli. Ha különösen hideg a tél, a hagymák felett a földet letakarhatjuk mulccsal, falevelekkel vagy mással, de ezeket még februárban el kell távolítani. Ezzel sokan tisztában vannak, több szót talán nem is érdemes rá vesztegetni. A különböző fajták méretükben és nyílási idejükben is eltérnek egymástól. Erről a hagymák csomagolásán találunk információt, illetve a vásárlás helyén kaphatunk tájékoztatást.
A tulipánok február legvégétől egészen április végéig, május elejéig nyílhatnak a kertekben. Természetesen egy-egy növény virágzása ennél sokkal rövidebb, a mintegy két hónapot a korai és kései virágzású fajták egymásutánja adja.
Kevésbé köztudott, hogy a tulipánok gondozása nem ér véget azzal, hogy elültettük. Öntözni általában nem kell a növényt, mert a nedvességet hagymája tárolja, ezért elegendő neki a természetes esőzés, de gondozásra és tápanyagra szüksége van. Amikor a tulipán elvirágzott, nem érdemes megvárni, míg a magok vagy a magház kifejlődik. Sziromhullás után törjük le a virágszár csúcsát. A leveleket azonban még hagyjuk meg, és várjuk meg, míg a levelek is elszáradnak. Ez akár hetekig tarthat. Ilyenkor húzódik vissza az összes tápanyag a hagymába, és ez után lehet a szárat és a levelet is eltávolítani.
A tápanyag-utánpótlást többféleképpen is biztosíthatjuk. Ültetésnél célszerű egy kis szerves trágyát vagy komposztot tenni a hagyma köré, azonban a tulipánhagymákat nem minden évben ültetjük át (általában 3-4 évente). Ilyenkor utólag kell gondoskodni a tápanyagról. Erre a célra kiválóan használható a virágos dísznövények számára összeállított tápanyag és növényvédőszer csomag, amelynek dobozában az egyes anyagok kijuttatásához is részletes információkat találunk. A készletben nemcsak nyomelemeket tartalmazó készítmények és baktériumtrágya található, de növényvédőszer is, amely távol tartja, illetve elriasztja a lágytestű ízeltlábúakat. Ezek közül, – különösen tartós, nagy melegben – a levéltetvek elszaporodhatnak a virágfejeken. A tulipánok hagymáját a vakond és pocok is kedveli, ha ilyen ténykedik a kertünkben – a hagymák nyugalmi állapotában – érdemes lehet kiemelni ezeket és ültetőkosárban visszahelyezni a földbe. A tulipánok védelme érdekében fontos, hogy folyamatosan figyeljük a növényeink fejlődését: amennyiben torz leveleket vagy virágszálat találunk, esetleg az egész növény visszamarad a fejlődésben, vagy levelei (nem ritkán) hosszában csíkosak, célszerű az ilyen töveket a hagymával együtt eltávolítani és megsemmisíteni. Ennek oka lehet vírusfertőzés, de különböző kártevők is okozhatják. Ezzel a módszerrel megelőzhető a fertőzés további terjedése.
A három-négy évenként esedékes átültetéskor a gondosan átválogatott, teljesen ép, egészséges hagymákat a nyár folyamán hűvös, száraz helyen tároljuk! Ültetés előtt a válogatást meg kell ismételni!
