Ha a fánk levelei túl korán kezdenek színeződni, joggal gondolhatjuk, hogy valami nincs rendben.
Nincs, akit ne töltenének el csodálattal az őszi kert ragyogó színei. De mi a helyzet akkor, ha egy fa lombja idő előtt kezd sárgulni, azaz még javában zöldnek kellene lennie, hiszen még csak augusztust mutat a naptár? Jó pár kérdést felvet a levelek túl korai sárgulása.
Ha azt tapasztaljuk, hogy egy fa lombja a vártnál korábban kezd sárgulni, ez jó eséllyel arra utal, hogy valami baj van a kondíciójával. A levelek korai elszíneződése stressz jele is lehet, amelyet úgy kell felfognunk, mint vörösen villogó vészjelzést a növény részéről.
A lombozat korai színváltozása
Amikor a környezeti tényezők miatt a fát ért stressz már olyan mértékű, hogy megváltozik tőle a lomb színe, akkor gyakorlatilag egy néma segélykiáltás szemtanúi vagyunk. Egy fa levelei a klorofill hiánya miatt normál körülmények között is megváltoztatják a színüket. Ez akkor jellemző, amikor a fa elkezd felkészülni a télre, de akkor is előfordulhat, ha olyasvalami történik, amit a fa vagy cserje a zavartalan fennmaradása szempontjából veszélyként, fenyegetésként érzékel.
Számos biológus úgy véli, hogy a levelek korai színváltozásával a fa kísérletet tesz arra, hogy megszabaduljon a rovarkártevőktől, különösen azoktól, amelyek a szöveteikben keringő nedvvel táplálkoznak, azaz azt szívogatva károsítják és gyengítik a növényt. Ezeknek a rovaroknak tehát élelemforrásként szolgálnak a kiszemelt fák és cserjék, és amikor megkezdődik a levelek elszíneződését kiváltó kémiai folyamat, ez azt jelenti számukra, hogy vége az ingyen menzának. A kártevőknek nincs más választásuk, mint továbbállni és más élelemforrást felkutatni.
Abban az esetben, ha egy fa leveleinek csupán egy része kezd túlságosan korán vörösre színeződni (ez különösen jellemző a juharfélékre), legtöbbször egy-egy ág elszáradása, elhalása okolható a jelenségért. Esetenként a nitrogénhiány is felelős lehet.
Mit tegyünk a stressz sújtotta növénnyel és a korai levélelszíneződés ellen?
A levelek idő előtti elszíneződése lényegében egy védekező mechanizmus, amely lehetővé teszi, hogy a stresszhatásnak kitett cserje vagy fa legalább egy bajforrást kiiktasson ezzel.
De milyen feladatot ró mindez a kertészre? Azt, hogy célszerű alaposan megvizsgálnunk, szemügyre vennünk az adott fát, hogy nem látjuk-e rajta sérülés jeleit, például természetes repedéseket vagy akár fűnyíró okozta károsodást. Tegyük fel magunknak azt a kérdést is, hogy vajon a tartósan aszályos nyári hetek, hónapok alatt gondoskodtunk-e a fa rendszeres öntözéséről? Jutott-e a fának az egészséges fejlődéshez szükséges elegendő tápanyag? Továbbá, nem szállták-e meg rovarkártevők?
Ha ezekre a kérdésekre megvan a válasz, máris sokkal könnyebb változtatunk, korrigálnunk a korai levélszínváltozást kiváltó körülményeken. Ha egy mód van rá, a növényen esetlegesen felfedezett sebeket, sérüléseket kezeljük, csapadékmentes időjárás esetén ne sajnáljuk az öntözővizet, továbbá rendszeresen vizsgáljuk át a növényt, hogy nem találunk-e rajta rovarfertőzöttségre utaló jeleket.
A fa lombjának elszíneződése nem jelenti tehát a világ végét, mindössze azt jelzi, hogy a fának mielőbb hathatós segítségre van szüksége, amelyet – ha körültekintően járunk el – az esetek zömében képesek is vagyunk megadni neki.
