Van néhány módszer, amely ügyesen alkalmazva már mentett meg gondosan ápolt kerteket a váratlan fagytól. Bemutatjuk őket.
Derült éjszaka, szélcsend
A kisugárzási fagyok derült éjszakákon, szélcsendes időben, mélyebb fekvésű területeken károsítanak. Azért “kisugárzási fagy” a neve az ilyen fagynak, mert a talaj a napközben összegyűjtött hőjét - felhőborítás híján - éjjel akadálytalanul kisugározza, és hajnalra fagypont alá csökken a hőmérséklet.
A lehetséges védekezés egyik eszköze erősen füstölő anyagokkal, például füstgyertyákkal a kisugárzást akadályozó „füstpaplan” létrehozása. Házilag és gyertya nélkül ezt nedves avar égetésével is elérhetjük, de ezt a legtöbb helyen tiltják a kiskertekben. Ha a fagyzug kisebb területű, akkor esetleg néhány nagy ventilátor is segíthet, amelyek megkeverik a levegő hidegebb és melegebb rétegeit.
Jeges szél
A szállított fagyok is többnyire derült éjszakákon érkeznek, de ezek távolabbról és a némi széllel jönnek. Értelemszerűen ilyenkor a légkeverésnek nincs értelme, és „füstpaplant” sem tudunk létrehozni, hiszen percek alatt eloszlatná a szél.
Az öntözésre berendezett kertekben ilyenkor segíthet a hajnali öntözés. A 10 méter mély kútból vett víz hideg időben is 10 Celsius fok hőmérsékletű, azaz melegebb, mint a fagyos levegő. A saját tapasztalatom szerint ez a „fűtés” vészhelyzetben beválik, bár a tudományos számítások szerint az élénk szélben bekövetkező párolgás (amely hőt von el a környezetéből) többet hűthet, mint amennyit az öntözővíz fűt.
A takaró segít, ha más lehetőség nincs
A tavaszi fagy fenti típusaitól függetlenül hasznos, ha a növényeinket estére betakarjuk. A legjobb takaró a fátyolfólia, amely az emberi ruházkodáshoz hasonlóan szigetel, de a párát azért kiengedi. Hasonló eredményt érhetünk el apró lyukakkal némileg szellőzővé tett műanyag fóliával is.
Kisebb növényeket, palántákat egyedileg is takarhatunk egy felfordított cseréppel, papírzacskóval, műanyag zacskóval.
Fontos, hogy mindezeket reggel, a fagy elmúltával távolítsuk el, nem szabad a növényeinket párában vagy a napsütés okozta zárt melegben tartanunk, azaz a takarást a következő éjszakára meg kell ismételnünk.
Ha a növény csügged, mi még ne csüggedjünk!
A növényeknek nagy a tűrőképessége, néha a fagykárosult palánták is magukhoz térnek. A gyümölcsfák fiatalabb vesszői később virágoznak, valamennyire pótolhatják a fagy miatt kieső termést. A legfájdalmasabb, ha újra vetnünk és palántáznunk kell, de hát a kihívások is részei a kertész életének.
A metszés későbbre halasztása is csökkenti a fagyveszélyt, ugyanis így az elfagyott részek mennyiségének ismeretében alakítjuk a koronát, ritkítjuk a vesszőket.
