Molyűző ökörfarkkóró, ami a rovarnak riasztó, de az embernek vonzó

Mindenféle kellemetlen rovar ellen hasznos, de főleg szép és érdekes honos növény.

A molyűző ökörfarkkóró (Verbascum blattaria) a tátogatófélék családjába tartozó, eurázsiai, méteres termetű, karcsú, lágyszárú, kétéves növény. A “Verbascum” tudományos nemzetségnév a barbascum szó torzulása, szakállas-szőrös jelentésű, ami nagyon jellemző a nemzetség legismertebb és legnagyobbra növő fajaira. Az ökörfark magyar név is a szőrösségre és a méretre utal. A “blattaria” fajnév inkább a csótány űzésére vonatkozik, de a növény illata állítólag a molyokat is riasztja, és még sokféle káros rovart távol tart az embertől.

Kétéves életforma

A molyűző ökörfarkkóró az első életévében csak a talajhoz lapuló tőlevélrózsát fejleszt, ezek a levelek hosszúkásak és szárnyasan karéjosak. A második évben kora tavasszal nő ki a virágszár, amely gyakran egy méter magas, vagy még hosszabb. A szár általában nem ágazik el, sűrűn leveles, és csak az elvékonyodó felső részén virágzik. A szárlevelek fölfelé egyre kisebbednek, kopaszok, egyenlőtlenül csipkés szélűek, alul nyelesek, fölül füles vállal ülők.

Folyamatosan virágzik

A virágzat egyszerű, el nem ágazó fürt, a virágok ritkásan, egyesével állnak. A mirigyszőrös kocsányok hosszabbak a csészénél. A párta sárga, néha fehér, a porzószálak bíboros szőrzetűek. Egyidejűleg csak kevés virág nyílik, de a virágzási idő mégis hosszú, alul már a termések alakulnak, fölül még nyúlik a virágzat. A toktermések eleinte a csészecimpákkal védett borsónyi gömbök, később felrepedve szórják ki a magvakat. Ha minden termés beérett, a növény elpusztul, de védett helyen a kórók még tavaszig állva maradhatnak.

Hatékony rovarriasztó

A friss növény és a száraz szénája is riasztja a rovarokat, de illatban persze nem versenyképes a sokkal kellemesebb levendulával. A molyűző ökörfarkkóró hazánkban gyakori, parlagokon, réteken, kaszálókon sokszor látható növény. Német földön ritka és veszélyeztetett faj, az Újvilágban kellemetlen özönnövény. Az ökörfarkkóró fajok látványban és habitusban igen változatosak, de úgy látszik, hogy genetikailag nagyon közel állnak egymáshoz, mert az azonos élőhelyi szomszédok könnyen kereszteződnek, gyakoriak a fajhibrid példányok.

Molyűző ökörfarkkóró tő- és alsó, nyeles szárlevelei