Nyáron terjeszkedik az égést és vakságot okozó hatalmas gyomnövény. Aki kitartó, és ismeri a gyengéjét, azért elbánhat vele.
Ha valaki még nem látott öt méter magas zellernövényt, méteres, szőrős és átható szagú levelekkel, akkor áhítattal bámulja majd a kaukázusi medvetalpat. A Heracleum mantegazzianum tudományos névre hallgató növény nem honos Magyarországon, hanem behurcolták és/vagy betolakodott a flóránkba. A zellerfélék (Apiaceae) családjába tartozó medvetalp hatalmas fehér virágernyőiről (ernyővirágzatáról) is felismerhető. Virágai kétivarúak. A Nyugat-Kaukázusból származó faj évelő dísznövényként került Európába, az 1950-es évektől kezdve terjed, de hazánkban csak néhány éve jelent meg vadon, eleinte foltokban.
Rendkívül agresszív növény, amelynek karógyökerei méteres mélységbe hatolnak a talajba. Ha megpróbáljuk kihúzni, akkor beszakad, és még a kiásás után is képes az apró gyökérmaradványokból újrafejlődni. Óriási levelei pedig elfogják a fényt az alatta fejlődő növényektől, így szinte minden kipusztul az árnyékában. De mielőtt bárki is rángatni kezdené a földből a kisebb fa méretű, de lágyszárú zellerfélét, jól készüljön fel a feladatra. A növény érintésre is mérgező, hatalmas mennyiségű furanokumarint termel és halmoz fel a testében.
A Wikipédia szerint: „A furanokumarinok rákkeltő hatásúak és napfény hatására bomlanak, az állati és emberi bőr felszínén fitofotodermatitiszt idéznek elő, a képződő bomlástermékek hatására a bőr felhólyagosodik. Az egy-két nap alatt felhólyagosodó bőrfelület akár több centiméteres lehet, nagyon nehezen gyógyul, további bőrbetegségek kiindulási helyévé válik. Ezek helyén feketés, lilás bőrelszíneződések és hegek maradnak vissza. A fotoaktív vegyületek legnagyobb koncentrációban a levelekben fordulnak elő."
Tehát a méreganyag még csak csalánkiütést okoz, de ha nem mossuk gyorsan le, akkor a fényérzékennyé tett bőrfelület csúnyán sebesedik. Úgyhogy dupla kesztyűben érjünk csak hozzá, lehetőleg kerülve a növényi nedvekkel való találkozást.
A kaukázusi medvetalp neve
Angolul giant hogweed, németül Riesenbärenklau, latin neve pedig Heracleum mantegazzianum. A Heracleum név Herkulesre utal, szó szerint „Herkulesé", sokak szerint hatalmas termete, mások szerint Herkules csodálatos gyógyuló képessége révén. Pedig a Heracleum nemzetség egy tagjának sem tulajdonítanak jelentős gyógyászati jelentőséget. A mantegazzianum név pedig a 19. századi olasz antropológusra, Paolo Mantegazza nevére utal. Az enográfusként is számon tartott tudós volt az első, aki a koka cserjéből sikerrel vonta ki a kokaint.
Hogyan bánjunk el vele?
• ássuk ki, minél kevesebb gyökeret hagyva a talajban
• vágjuk el a talajfelszínen és tegyünk egy nehéz követ vagy járólapot a helyére, hogy ne tudjon újra kifejlődni
• locsoljuk be a helyét kétszikűekre ható gyomirtóval
• semmiképp se hagyjuk a virágját beérni és magot érlelni
• a növény a jó minőségű komposztálókban néhány hónap alatt ártalmatlanná válik (minél jobban melegszik a komposzt rothadás közben, annál gyorsabban)
Mérgezési esetek
Németországban hatalmas erőkkel irtják a kaukázusi medvetalpat, ugyanis rengeteg sérülést okozott a lakosságnak. Az interneten fellelhető esetek száma egyre nő. Egy férfi egy folyóparti ártéren gyalogolt, a meleg miatt félmeztelenül. Ahogy az óriási növények között elhaladt és egyes hajtásokat le is tört, igen komoly égési sérüléseket szenvedett. Az eset után két évvel is fokozott fényirritációról számolt be.
Megesett, hogy a növény üregesedő szárát gyerekek játékból fúvócsőnek használták és a szájukon keletkeztek sebek, hólyagok.
Az skóciai Edinburgh mellett egy teljes felhagyott telket megtöltött a kaukázusi medvetalp. A közelben járó tinédzserek bemásztak és nem sokkal később már az újságokban szerepeltek a szörnyű és váratlan sérüléseikkel.
Mi a teendő, ha a bőrünkre került a növény nedve?
Forduljunk orvoshoz, mert az öngyógyítás nem mindig vezet eredményre: lehet, hogy nagyobb a baj, mint amivel meg tudunk birkózni. Mindenképpen azonnal mossuk le vízzel a nedvet, amennyire lehet. Ha már égési sérüléseink vannak, akkor azokat égésként kell kezelni. Az orvos esetenként orvosi szenet ad, amelyet szájon át kell bevennünk. Feltétlen kerüljük a fényt, fedjük be az érintett bőrfelületet.
