Az ijesztő nevű növény szinte csak Magyarországon fordul elő, máshol ritka, mint a fehér holló.
A homoki vértő (Onosma arenaria) az ijesztő magyar nevét az egyik rokonának a borzas vértőnek a szakirodalomban is leírt vörös gyöktörzséről kapta. De minthogy mindkettő védett növény, nem mertem ellenőrizni, hogy a homokinak is ugyanolyan véres-e a gyökere. Az Onosma tudományos nemzetségnév ógörögül szamárszagút jelent, amit bevallom, nem éreztem, pedig fényképezéskor néha egészen közel kellett hajolnom hozzá. A homoki vértő nálunk nem igazán ritka növény, homokpusztákon, sziklafüves lejtőkön, löszös gyepekben szerte az országban találkozhatunk vele, viszont tőlünk nyugatabbra igazi ritkaság. Ausztriában csak a velünk határos pannon térségben él, ott és Németországban nagy a kihalásának az esélye, a természetvédelem szóhasználatával “súlyosan” veszélyeztetett növényfaj.
Serteszőrös a tövétől a hegyéig
A borágófélék, azaz érdeslevelűek családjába tartozó, a családnévnek megfelelően a tövétől a hegyéig sűrűn serteszőrös növény. A fehéres szőrzet a vértő sárgászöld és néha lilás alapszínét is eltakarja, csak a virágok halványsárga pártája kopasz, esetleg csak finoman pelyhes. A serték többnyire a botanikában szőrpárnának nevezett kiemelkedésekből nyúlnak ki.
Első évben csak levele van, a másodikban virága is
A fásodó gyökerű évelő (más és külföldi leírásokban, valamint talán eltérő jellegű élőhelyeken kétéves) növény életének első évében csak tőlevélrózsát fejleszt, keskeny és hosszú felálló levelekkel, amelyek aztán a talajhoz simulva és a fagyoktól elszíneződve telelnek át. A második évtől emelkednek ki a gazdagon elágazó virágszárak, amelyek a nyár végére akár futball-labda méretűre terebélyesednek. A homoki vértő májustól kezdve októberig dúsan virágzik. A késő őszre elszáradó növény kóróját a téli szelek letépik a tövéről, és ördögszekérként görgetik, ami segít a magvaknak messzire jutni a szülőktől. A növény helyét a tél közepétől ismét csak az alapvetően a szőrzettől szürke, de a hidegtől kissé megszínesedett, kunkorgó levelű tőlevélrózsa jelzi.
Homoki vértő bókoló és csüngő virága
Homoki vértő kisebb példánya, a háttérben csüdfű levelek
Homoki vértő nagyobb példány habitusa
Homoki vértő töve nyáron
Homoki vértő virágai
Homoki vértő száradt csészéi sokáig őrzik a magvakat
Homoki vértő száraz csészéjén látszik, hogy a szőrök kis kiemelkedésből indulnak
Homoki vértő kórója görgető szélre várakozva
Homoki vértő téli tőlevélrózsája