A téli hónapokban különösen jól esik egy kis aszalvány.
A bogyós vadgyümölcsök bőségesen tartalmaznak gyümölcssavat, illetve cserzőanyagokat és keserű anyagokat. Kíméletesen megszárítva ízük finomabbá válik, és kevésbé lesz fanyar, ugyanakkor az egyéb értékes összetevő anyagok továbbra is megőrződnek.
Az egybibés galagonya világos-piros gyümölcse nyersen túlságosan lisztes és nem túl aromás. Ellenben a belőle készített tea kifejezetten finom. A természetgyógyászatban a galagonyát vérnyomás-szabályozó és keringésjavító hatása miatt alkalmazzák.
A kökény csak azután válik élvezhetővé, miután megcsípte a dér, ám akkor sem válik nyersen fogyaszthatóvá. Csak szárítás után nyeri el a finom, szilvára emlékeztető aromát.
A csipkebogyóból nagyon finom lekvár készíthető, azonban a kimagolás és a belsejében található szőrök eltávolítása rendkívül fáradságos. Ha a gyümölcsöt szárítással konzerváljuk, megtakaríthatjuk ezt a munkát. Hosszabb ideig áztatva, a magvas vadgyümölcs vaníliára emlékeztető aromát ad.
A savanykás ízű somnál, akárcsak a kökénynél, a kimagolás jóval egyszerűbb feladat. Nagyon könnyen elvégezhető olajbogyó-magozóval.
A mahónia, borbolya és vörös áfonya gyümölcse novemberre szintén megérett, és alkalmassá vált az aszalásra. Elektromos aszalógépben a folyamat kb. 10 órát vesz igénybe, míg a sütőben történő szárítás maximum 50 fokon időigényesebb, 1-2 napot vesz igénybe.
A galagonya nem hiányozhat a vadgyümölcsös sövényből, a csipkebogyó gazdag C-vitaminban, a kökényt az első fagy után kell leszedni, a som szeptember végétől érik.
A szárított vadgyümölcs egészséges nassolnivaló. Nagyon finom müzlihez keverve, tejjel leöntve vagy teának is.
