A tavaszi indulásukhoz képest, lecsendesedtek a károsítók. Az elmúlt héten már nem rágtak ismeretlen mintázatú hernyók, nem indult fertőzési hullám egy ritkán látott gombától, baktériumtól. De az esős, viharos napok még így is fokozott figyelmet követelnek, nem lazíthatnak a kertészek.
A területileg is nagy változatosságot mutató időjárás miatt nagy különbséget látok még egy kerten belül is, a növények között. Nehéz mindenkire érvényes szaktanácsot adni. Semmi sem pótolja a gazda szemét, tapasztalatát.
Dió gubacsatka
A képen egymástól néhány méterre álló, egyszerre ültetett két diófa leveleit láthatják. Az egyik fán a dió nemezes gubacsatkájának kismértékű károsítását, míg a másikon a szemölcsös gubacsatkájának sokkal erősebb kártételét láthatják.
Varasodás
Már minden gyümölcsön megtalálható a monília fertőzése, néhol felerősödtek a csonthéjasok levélbetegségei is. A május közepi felhívásban felsoroltam a készítményeket és ugyanitt már az almatermésűek varasodására is utaltam, a bevethető gombaölőkkel egyetemben. Tegnap, Starking fajta levelein, a különböző szintű fertőzéseket fényképeztem. A gyümölcsök még egészségesek voltak, de azonnali permetezést javasoltam. A varas foltokkal pettyezett, később kirepedő alma és körtegyümölcsök nem piacosak és nem is tárolhatók. A nagy diónyi gyümölcsök már akár rézzel is kezelhetők, a rézérzékenység figyelembe vételével. Erre most különösen figyeljenek, mert a szelektől, esőktől sérülhetett a kis gyümölcsök felülete, viaszrétege.
Lisztharmat
Nem lehet megfeledkezni a lisztharmatról sem. Minden kertben találkozhatunk valamelyik fajával. Szőlőn, almatermésűeken, bogyósokon, őszibarackon, dísznövényeken, zöldségféléken és gyomokon. Napfénymentes időben és 20-25 °C alatt már a kéntartalmú kontakt készítmények is használhatók. A perzselési veszély itt is fennáll pl. a Golden almafajtáknál.
Rozsdagomba
Az idei tél és a tavasz különösen kedvezett a rozsdagombáknak. Országosan és óriási fertőzéssel indított a búzában a sárgarozsda, a körte rozsdájáról már én is írtam az előző levelemben. A vadrózsa bokrok is sárgállanak a rózsarozsda nyári spóráitól. A beteg virágokból már nem lesz csipkebogyó. A kerti rózsáink levelein is megjelent, a lisztharmatok rokonságába tartozó diplokarponos levélfoltosságával egyetemben.
A sötét foltok széle néha csipkézett, ezért népiesen csillagpenésznek is hívják ezt a betegséget. Ez utóbbi betegségre kénnel vagy felszívódó szerekkel védekezzenek pl. Topáz 100 EC, Amistar, stb. A „Saprol rózsa gombabetegségek elleni szer" a rozsda és a lisztharmat ellen is engedélyezett, és felszívódó. Az őszi lomb megsemmisítése, majd a rezes lemosás is ajánlatos lesz.
A budapesti fénycsapdában megjelentek az 1-2 cm-es, barna-fekete pattanóbogarak. Ahol megtalálták a tavaszi ásásnál vagy korábban gondot okoztak a lárváik, a 3 pár lábú, hengeres, kemény testű sárgás-barna drótférgek pl. krumpliban, répában, paradicsomban, ott most lehet a szülők ellen védekezni. A rövid „várakozási" idejű piretroidokkal (május eleji felhívás) elcsíphetjük a rajzó és párzásra készülő bogarakat.
A szőlő aktuális növényvédelme
A legtöbb helyen elvirágzott a szőlő. Erősen lisztharmatos és a peronoszpóra olajfoltjait mutató levelekkel is találkoztam az elmúlt héten. A helyszíntől, a fajtától és az eddigi védekezésektől függően változott a fertőzés nagysága. A leveleken megjelenő lisztharmat átterjedhet a fürtökre, hasonlóan az olajfoltokon kiverődő penészgyep nyári spórái is elindíthatják a fürtfertőzést. A harmadik fotón, a középső peronoszpórás levelet fényképeztem ismételten, áteső fényben. Így érthetjük meg, hogy miért hívják olajfoltnak az induló fertőzést.
A fürtök 2-3 nap alatt akár a duplájára is hízhatnak, tehát felhígulnak a már korábban kijuttatott felszívódó szerek, kevésbé védenek. A lehulló „virágsapkák" helyén is szabaddá válik az út a kórokozók számára, hiszen itt már a kontakt gombaölők sem védenek. Permetezést javaslok, meg kell tisztítani a leveleket! Az elvirágzás után ismét jöhetnek a rezek és a kenek is. A várható esők miatt, használjanak felszívódókat is. Technológiát lásd a május végi felhívásban. (A harmadik gomba, a szürkepenész még nem fenyeget, de a fürtzáródás előtt, megelőzésképpen érdemes lesz permetezni. Erről majd később.)
2013 augusztusában Magyarországon is megtalálták a szőlő rettegett betegségét, a szőlő aranyszínű sárgaság fitoplazmáját (rövidítése: FD). A fertőzés következtében a terméshozamok akár 50%-kal is csökkenhetnek, és néhány év alatt teljesen kipusztulhatnak az ültetvények. (Sokan második filoxéravészről beszélnek!) A fertőzést mutató tőkéket már nem lehet meggyógyítani, gyakorlatilag vírusnak kell felfogni a fitoplazmát. Egyedül a terjesztő rovar, az amerikai szőlőkabóca (Scaphoideus titanus) irtásával védekezhetünk ellene. Országos felderítéssel, jogszabályokkal, a technológia kidolgozásával próbálják útját állni a betegségnek. Sok képet találnak a beteg növényekről a www.zsigogyorgy.hu oldalon, ahova feltehettem Szőnyegi Sándor előadását. Elérhető a címoldalról, a „karantén károsítók, 2013" címre kattintva.
Gyümölcsmolyok
A melegtől felgyorsult a gyümölcsmolyok rajzása. A májusi felhívásban közölt módszerek (kitinszintézis-gátlás vagy a kikelő lárvák elleni védekezés) és szerek közül választhatnak. Az almamoly hernyói a gyümölcsből kimászva a fa kéregrepedéseiben bábozódnak, innen indul a második nemzedék rajzása. Érdemes már most hullámpapír öveket kötni a fák törzsére. Tetszeni fog a hernyóknak! Hetenként cseréljék, és égessék el a leszedett, hernyókkal és gubókkal teli öveket.
Sárguló levelek
A szélsőséges időjárás miatt, az őszibarack, a szőlő, de még sok növényünk is táphiánnyal küzd. Meszes talajon nehezen felvehető a vas, de más mikroelemek hiányától is sárgulhatnak a levelek. Tegyenek komplex lombtrágyát a permetlébe. A szőlő kocsánybénulása miatt, jó lenne, ha bórt is tartalmazna a készítmény!
