Zöld oázis.
A télikert fantasztikus dolog: nem csak a növények teleltetésre használható zöld oázis, de lehet akár a lakótér meghosszabbítása is. Nem olcsó mulatság, éppen ezért alaposan meg kell tervezni, hogy miből, milyen módon készüljön.
Segítség a kezdetekhez
A tervezésnél kérhetünk profi szakmai segítséget is építésztől, vagy kifejezetten télikert tervező szakembertől. Azonban biztosan olcsóbb megoldás, ha katalógusból vagy az internetről választunk modellt, és arról kérünk árajánlatot. Figyeljünk arra, hogy az anyagok minősége eltérő, a drágább anyag nagy valószínűséggel tartósabb is. Amennyiben nagyméretű télikertet szeretnénk, vagy tele vagyunk egyéni elképzelésekkel, mindenképpen kérjünk szakértői segítséget!
Különböző stílusú építmények
A félig nyitott télikert viszonylag költségtakarékos, ezért széles körben elterjedt. Ebben az esetben a télikert egyik fala maga a házfal, ehhez tapad a „kalitka”. A tetőszerkezet egyszerű, az épülethez kapcsolódik. Néhány gyártó beépít ebbe a szerkezetbe egy ún. naptörőt, ez azt jelenti, hogy a tető első fele ferdébb, erősebben hajlott, mint a hátsó, így több fény jut a télikertbe. A már meglévő épülethez illeszkedő télikertnél fontos, hogy vonzó legyen az összlátvány, és előzetesen tájékozódnunk kell arról is, hogy a lakóépület fala miből épült, ill. milyen vakolat, szigetelés borítja.
A sokszögű (poligonális) télikert már bonyolultabb alakzat. A hat vagy még több szögű építmény egy pavilonra emlékeztet. Esztétikailag jól mutat, főként, ha maga a főépület teteje is hasonló alakzatú. Ugyanakkor a tér kihasználása nem optimális a nem négyszögletű alaprajz miatt. Ezenkívül már az építés során figyelembe kell venni, hogy a sok sarok miatt az árnyékolás telepítése is nagyobb kiadással fog járni. A fény és hőellátás viszont olcsóbb a sokszögű alaprajz esetében, a fény ugyanis kevésbé verődik vissza, mivel mindig tompaszögben esik be. Az ilyen alakú télikert nem hűl le olyan gyorsan a hideg évszakban sem.
A legdrágább építési módszer a túlnyúló télikert. A tetőszerkezete összetett és a statikus követelmények is magasabbak, mivel a télikert csak kevésbé integrálódik a ház szerkezetébe. Ugyanakkor nyilvánvaló előnyökkel rendelkezik: 270 fokos panorámánk is lehet a kertre, és a tájolástól függően akár reggeltől estig napfényben fürdik a helység.
Milyen anyagot válasszunk az építéshez?
A fa a télikertek építésének egyik legfontosabb alapanyaga. A gyártók előszeretettel alkalmaznak rétegelt, ragasztott fát. Előnye, hogy a profilok nem csavarodnak, nem hajlanak meg, és nagyobb terhelést képesek elviselni. Ezenkívül a fa minden más anyagnál jobban hőszigetel. Azonban hátrányai is vannak ennek a természetes anyagnak: a legtöbb faanyag nem igazán időjárásálló, rendszeresen szükséges védőréteggel kezelni, főként a szabadban lévő szerkezeti elemeket. Csak részben alkalmas azokba a télikertekbe is, amelyek növényekkel zsúfoltak és állandóan magas bennük a páratartalom. Bár a fa nagyon otthonos légkört biztosít, a stabilitás elérése érdekében még akkor is sokkal masszívabb szerkezet építésére van szükség, ha trópusi keményfát használunk.
Az alumínium lehetővé teszi kecses, filigrán télikertek építését nagy üvegfelületekkel, mivel ez a fém erős, stabilitást adó, mégis könnyű. Nem igényel védőbevonatot, hisz nem rozsdásodik. A belső és külső profilok összekötésénél szigetelő műanyagot használnak, hogy elkerüljék a hőveszteséget. Különösen népszerű a fa és az alumínium kombinálása, például amikor a teherhordó faszerkezeteket jól szellőző alumínium panelekkel fedik le.
A műanyagprofilok belül acélt rejtenek, ami rendszerint PVC burkolatban helyezkedik el, a korrózió megelőzése érdekében. Ennek az anyagnak a legnagyobb előnye a kedvező ár, az acél olcsóbb, és könnyebb vele dolgozni, mint az alumíniummal. Hátránya, hogy a profilok nehezek, nem alkalmasak minden területre. Az acélt is szükséges szigetelni műanyaggal. A másik hátránya pedig az, hogy az idő múlásával veszt ragyogásából és beszürkül a szigetelő műanyag felület.
Padlózat: fa, cserép vagy járólap
A padlóburkolat kiválasztásánál nem csak az esztétikai szempontokat kell mérlegelni, de például a tartósságot is.
A fa padlóburkolat jó választás, otthonos, kellemes a lábnak, és nem melegszik fel olyan gyorsan, mint a kerámia vagy kőburkolatokat. Ez azonban azt is jelenti, hogy a nap bejövő hője nem tárolódik olyan jól, ami hátrány. Ügyelni kell arra is, hogy még a jó felületi tömítésű, kezelt fapadló se maradjon hosszú ideig nedves, a lecsapódó pára és az öntözővíz károsíthatja, ezért kevésbé ajánlottak a növényekkel teli télikertekbe. A fapadlók padlófűtéshez sem alkalmasak. Ha padló mellett döntünk, mindenképen keményfát válasszunk (tölgyet vagy bükköt, például).
A csempe és a járólap viszonylag költséges, mégis egyike a legjobb megoldásoknak. Könnyen tisztítható, nem érzékeny, gyorsan felmelegszik a napfénynek kitett területeken - igaz, hogy gyorsan le is adja a hőt, amennyiben nincs kellően alászigetelve. Annak érdekében, hogy télen ne legyen hideg a padló a lábnak, célszerű padlófűtést telepíteni. A megfelelő anyagválasztással pszichológiailag is rásegíthetünk a meleg-érzetre, például a terrakotta burkolatot melegebbnek találjuk, mint a fehér padlólapot.
A betonburkolatok olcsóak és könnyen letehetőek. Az ilyen aljzat azonban csak fűtetlen télikerteknél ajánlható, mert a helység fűtése nagy hőveszteséggel járna. A betonaljú télikertben nem kell a padlózathoz alkalmazkodni, könnyen, nehézség nélkül át lehet helyezni ágyást, asztalt, stb. (nem kell megbontani a burkolatot). Öntözésnél sem kell a kényes padlóra figyelni.
Miből legyen az ablak: üvegből vagy műanyagból?
Az üvegezés után valósul meg az ún. üvegházhatás: a behatoló napfény felmelegíti a felszíneket, átalakul hősugárzássá, ami nem tud keresztüljutni az üvegen, és a belső tér felmelegszik.
A télikertek üvegezését szabályok is befolyásolják, általában 2 rétegű üveget használnak, a rétegek között pedig argon gáz szigetel. A 3 rétegű üveg használatával tovább növelhető a hőszigetelés hatékonysága. A tetőre kerülő belső üveg mindig ragasztott biztonsági üveg (törés esetén is egyben marad), és ha indokolják a körülmények, akkor edzett üveget célszerű választani a fejünk fölé.
A biztonsági üveg alternatívájaként gyakran akrilüveget alkalmaznak, amit plexiüveg néven is ismerhetünk. Ez nem igazi üveg, hanem egy műanyag, polimetil-metakrilát. Ugyanúgy átlátszó, mint a valódi üveg, de csak fele olyan súlyú. Előnye, hogy kemény, ütés, időjárás és UV álló. Az akrilüvegből készült ún. lemezek két rétegből állnak, ezeket keskeny műanyag háló köti össze. Ez a szerkezet növeli a stabilitást és a hőszigetelés hatékonyságát. Az akrilüveg hátrányairól szólva meg kell említeni, hogy nem karcálló, már a porleszívás során megjelennek rajta az első sérülések.
Egyre elterjedtebb az öntisztító üvegek használata: ezek speciális időjárásálló bevonattal vannak ellátva, amelyen a szennyeződések nem látszanak. A szerves részecskék a felületükre kerülve az UV fény hatására lebomlanak, és nem tapadnak szilárdan az üveghez. A nagy mennyiségű csapadék pedig eltávolítja ezeket a piszkokat.
