A járdaszegély repedéseiből kibuggyanó kövér porcsin vaskos hajtásait mindenki látta már. Legfeljebb nem tudtuk róla, hogy ehető, ráadásul finom!
A porcsin ízletes, könnyen szaporodó "gyom", amely igen gazdag omega-3 zsírsavban.
A kövér porcsin (Portulaca oleracea) igen elterjedt az udvarokban, kertekben, a konyhákban azonban kevésbé bejáratos növény, pedig egyaránt finom és rendkívül tápláló. Nevezik még kövérfűnek, kövérkének, poncsérnak, disznóorjának, főzelék porcsinnak, sőt még kövér lánykának is. A világ egyik leggyakoribb gyomfélesége. Bárhol megél, ahol a vegetatív időszak legalább két hónapig tart.
Egészen a legutóbbi időkig a porcsinkutatás annak kiirtására összpontosított. Pedig a növény terjedését, elszaporodását megállíthatjuk egy igen egyszerű és kézenfekvő módszerrel: együk meg! A porcsin meglepően ízletes, ennek köszönhetően aki egyszer megkóstolja, biztosan rendszeres fogyasztójává válik.
A porcsin kissé ropogós és enyhén citromos ízű. Vannak, akiket az íze a zsázsáéra vagy a spenótéra emlékeztet, olyannyira, hogy számos étel elkészítésénél helyettesítik is vele a spenótot. A fiatal, zsenge levelek és szárak nyersen kiválóak különböző salátákba keverve vagy szendvicsekbe téve. Kicsit megpárolva vagy dinsztelve szintén ízletes. A porcsin nagy arányban tartalmaz pektint (aminek közismerten koleszterinszint. csökkentő hatása van), ennek köszönhetően nagyszerűen felhasználható levesek és pörköltek besűrítéséhez.
Pesztók készítéséhez szintén felhasználhatjuk. A porcsin fiatal hajtásait (szárastól-levelestől) bazsalikommal együtt turmixgépben pépesítsük, adjunk hozzá egy kis olívaolajat, fokhagymát, fenyőmagat és annyi forró vizet, hogy az állaga megfelelő legyen. Mivel a porcsin igen lédús, lehetővé teszi az alacsony zsírtartalmú, kevés olajat tartalmazó pesztók elkészítését.
Magas tápértékű gyom
A porcsin bár megszokott a kertekben, szokatlanul jót tesz a szervezetnek. Vezeti az E-vitaminban, illetve egy nélkülözhetetlen omega-3 zsírsavban, az úgynevezett alfa-linolénsavban gazdag növények toplistáját. Hatszor több E-vitamint tartalmaz, mint a spenót, és hétszer több béta-karotint, mint a répa. Szintén gazdag C-vitaminban, magnéziumban, riboflavinban, káliumban és foszforban.
Az omega-3 a többszörösen telítetlen esszenciális zsírsavakhoz tartozik. Szervezetünk nem képes előállítani esszenciális zsírsavakat, így élelmiszerekből kell azokat magunkhoz vennünk. Sajnos az omega-3 zsírsavakban szegény étrend számos betegség kiváltója lehet, beleérve a szívbetegségeket, a rákot, illetve az Alzheimer-kórt.
A legtöbb alfa-linolénsavat a növények, a fűvel táplált állatok húsa, valamint a tojás tartalmazzák. A porcsin például 15-ször több alfa-linolénsavat tartalmaz, mint a jégsaláták zöme.
Az omega-3 zsírsavakhoz tartozik továbbá az eikozapentaénsav és a dokozahexaénsav is. Ezek főleg vízinövényekben és állatokban fordulnak elő. Az olajos halakat is ide soroljuk.
Táplálkozási szakemberek úgy vélik, hogy az étrendünknek bőségesen kell tartalmaznia omega-3 zsírsavakat. Az olyan növények, mint például a porcsin, alkothatják a hiányzó láncszemet a jobb minőségű táplálkozáshoz.
Tudósok, akik a primitív emberi társadalmak és a környezetükben előforduló növények viszonyát vizsgálták, úgy vélik, hogy régen az ember által fogyasztott növények nagyobb arányban biztosítottak értékes tápanyagokat, mint a manapság fogyasztott növények.
A porcsin egynyári növény, amely a tápanyagokban gazdag, frissen megforgatott talajt kedveli. Levelei simák, húsosak, lapát alakúak. A vadon növő porcsin vízszintesen terjed és lapos, kör alakú szőnyeget alkot. Kerek, vastag szárai sugárirányban nyúlnak körbe a növény gyakran vöröses színű tövétől. Július közepe táján apró, sárga virágokat hoz, amelyek általában csak teljes napsütésben bontanak szirmot.
Körülbelül egy hét múlva a sárga virágok helyén kicsi, sötét, hegyes magtokok fejlődnek, amelyek, miután beértek, felpattannak és kilövellik tartalmukat: megszámlálhatatlanul sok, apró, homokszem nagyságú fekete magot. Ideális körülmények között egyetlen tő porcsinon akár 200 ezer mag is beérhet!
Ha nem találunk vadon termő porcsint, szerezzük be az arany porcsin (Portulaca sativa) vagy a kerti porcsin magját. Ezek a fajták jellemzően függőlegesen, nem pedig vízszintesen nőnek, leveleik pedig nagyobbak, mint a vad porcsiné. Továbbá zsengébbek, és betakarításuk, tisztításuk is könnyebb.
Mivel érzékeny a fagyra, a porcsin nem jelenik meg, amíg a talaj fel nem enged eléggé. Aki magról szeretné ültetni, a magokat májusban elvetheti. A talajt tartsuk nedvesen, amíg a növény ki nem hajt. Miután eléri a 2-3 cm-es magasságot, sok törődést nem igényel. 4-6 hét elteltével már meg is kezdhetjük a betakarítását!