Mi fán terem ez a módszer?
Vetni nem csak tavasszal lehet, de nem ám! Ilyenkor, amikor hidegre fordul az idő, de még nincs itt a kemény tél, számos növény magját elszórhatjuk a kiskertben. Így tavasszal már nagyon korán tudunk friss zöldhez jutni!
Ne várjuk meg a fagyott földet
A tél alá vetés ideális időpontja akkor van, amikor már elég hideg van ahhoz, hogy a magok ne induljanak csírázásnak. A legjobb, ha a levegő 2-3 fok alá hűl, de a talaj még nem fagyos, vagyis november-december környékén.
Tavasszal az így elvetett, csapadéktól duzzadt magok rögtön csírázásnak indulnak, amint számukra optimális lesz a hőmérséklet. Már akkor kikelhetnek, amikor még nem alkalmas a talaj a kora tavaszi vetésre, így hamar lesz zöldségünk. Ráadásul így jó eséllyel megelőzzük a kártevőket is, vagyis biozöldséget termeszthetünk.
Mindenképpen meg kell említenünk, hogy a tél alá vetésnél ki vagyunk téve az időjárás viszontagságainak (de hát mikor nem?), lehet, hogy nem lesz a veteményből semmi. Nem a hideggel van gond, épp ellenkezőleg: a legrosszabb, ha januárban jön egy felmelegedés (amikor még az ibolya is kivirágzik, volt már rá példa), majd újra hideg. Ilyenkor megindulnak a magok, és az utána következő télies időjárásban rögtön el is fagynak. Ha nagyon sok hó esik, akkor az is előfordulhat, hogy olvadáskor kimosódnak a magok.
Mely növényekkel próbálkozhatunk?
Nem minden növény alkalmas a tél alá vetésre, tipikusan a rövid tenyészidejű, korai zöldségek magjait használhatjuk erre a célra. Ilyen például a sárgarépa, a petrezselyem, a saláta, a korai zöldborsó (védett helyen), a spenót, a mák, a sóska, a metélőhagyma, a vöröshagyma és a fokhagyma (dughagyma). Egyes dísznövényekkel is próbát tehetünk: a ligetszépe, a csillagfürt, a körömvirág és a levendula tél alá vetését is siker koronázhatja.
